Az állam által alapított intézmény minden évben számba veszi az antiszemita megnyilvánulásokat, amelyek sértik a holokauszt áldozatainak emlékét. Az idei jelentés szerint a koronavírus-járvány, az oltáskampány, a holokauszt történetének megismertetésére irányuló törekvések a fontosabb tényezők, amelyekhez kapcsolódva a közbeszédben a legtöbb antiszemita megnyilvánulás tapasztalható. A jelentés készítői szerint az utóbbi évben ez a jelenség felerősödött. Hozzátették: az orosz–ukrán háború is rontott a helyzeten, felerősítette ugyanis az összeesküvés-elméleteket. Ezek közül az egyik legnépszerűbb az, hogy a zsidók vezetik Romániát és a világot.

Az intézet munkatársai megállapították: Romániában továbbra is a Facebook a legnépszerűbb közösségi oldal, amely javított az ilyen elfogadhatatlan megnyilvánulások kiszűrésére irányuló rendszeren.

Közölték, hogy a zsidósághoz köthető emlékművek elleni vandál cselekedetek száma nem csökkent, a háborús bűnökért elítéltek kultusza továbbra is megfigyelhető a társadalomban, a parlamentben is néha antiszemita kijelentések hangzanak el.

Emlékeztettek, hogy a központi közigazgatás szintjén Románia elfogadta az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd visszaszorítására és megelőzésére irányuló országos stratégiát, valamint az iskolai tanterv része lett a zsidók történelméről és a romániai holokausztról szóló tantárgy. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok, hivatalnokok és magisztrátusok szintjén ez a kérdés már nem kap akkora figyelmet, az érintettek ez irányú ismeretei hiányosak. Emiatt sem tudatosul bennük saját felelősségük a jelenség figyelemmel követésében, ami megnehezíti a központi hatósági döntések gyakorlatba ültetését. Példaként említették, hogy Romániá­ban továbbra is vannak olyan utcák és emlékművek, amelyek háborús bűnökért elítéltek nevét viselik vagy nekik állítanak emléket. A társadalom szintjén az antiszemita megnyilvánulásokra az is bátorítólag hat – írták a jelentésben –, hogy a hatóságok nem mindig lépnek fel ellene.