A háború hatása az élelmiszer-ellátásra

2022. július 26., kedd, Gazdakör

Új helyzeteket teremt élelmiszer-ellátásunkban az ukrajnai válság, olyan helyzeteket, amilyenekben hetven éve nem volt részünk – vezette fel Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató helyettese azt a beszélgetést, melyet csütörtök délelőtt tartottak Tusványoson az Agro-kultúra sátorban Éder Tamás, a magyar Felelős Élelmiszergyártók Szövetkezetének elnöke és a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, Cseh Tibor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének főtitkára és Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke közreműködésével.

Két olyan háborúzó országról van szó, amelyek megkerülhetetlenek a globális gazdaság szempontjából, és Magyarországot is egyértelműen érinti az elhúzódó válsághelyzet – mondta még el a moderátor, majd átadta a szót a beszélgetés meghívottjainak.

 

Nem mernek tervezni

Süle Katalin az állattenyésztés kapcsán kijelentette, hogy nagyon hosszú és mély „gödörre” számítanak, hisz emelkedik a takarmány, az inputanyagok, az energia ára, tehát nincs jó helyzetben, aki végterméket állít elő. Valószínűleg úgy védekeznek majd a tenyésztők, hogy elkezdik kivágni azokat a törzsállatokat, amelyekben a jövőt képzelték el, hogy a kiesett bevételeket kompenzálják. Az elkövetkező hónapokban ez hatványozódni fog, de a tenyészalapanyagot már most elkezdték beállítani végtermékként, csakis így juthatnak közvetlen bevételhez. A borjú esetében egy tenyészállat kialakítása átlagban két és fél év, és ennyi időre senki nem mer előre gondolkodni. Legnagyobb probléma tehát a kiszámíthatóság megszűnése, és az, hogy a saját jövőnket faljuk fel.

 

Három hullám

Éder Tamás kijelentette: a legtöbb elemzés abban egyetért, hogy bármikor is lesz vége a háborúnak, a globális élelmiszer-ellátás szintjén három súlyos hullámra kell számítani. Az első most zajlik, hisz kiesett, illetve bizonytalanná vált a világkereskedelembe bekerülő kalóriának több mint 10 százaléka – ennyi Ukrajna és Oroszország külkereskedelme a búza, kukorica, napraforgó területén. Ennek eredményeképpen már most félmilliárddal több ember került az éhezés határára, mert nem jut megfelelő szintű táplálék az asztalára. Ez a rövid távú következmény, melyre hirtelen próbáltak mindenféle alternatív megoldást találni, egyelőre nem sok eredménnyel. A térben hosszú ellátási láncok problémái már a covid alatt felmerültek, ennek egyik első következménye az volt, hogy több beszerzési forrást próbáltak találni a feldolgozók. A második hullám részben szintén az ellátási láncok problémájából fakad, hisz mindkét ország kulcsfontosságú szereplője a világ műtrágyaellátásának. Az energiapiaci áremelkedés a műtrágyaellátást is befolyásolta, ami előrevetíti, hogy még normális időjárási körülmények között is lényegesen alacsonyabb terméseredményekkel kell számolni jövőre világszinten. Tehát nemcsak hogy nem jut el az élelmiszer oda, ahol szükség van rá, hanem kevesebb alapanyag  is fog teremni. A harmadik és leghosszabb távú hatás a tőke elbizonytalanodása: nem könnyű dönteni a gazdáknak, hogy mibe fektessenek, nem mernek kockáztatni. Ettől aztán kevésbé lesz hatékony a gazdaság, miközben egyébként is tőkehiányos időszakra számíthatunk...

 

Hígul az euró

Cseh Tibor hangsúlyozta: az ellátási válság mellett minden drágult is. 2008–2009-ben az amerikai rapzenében elkezdtek az euróról énekelni, mert az akkor a dollár másfélszeresét érte, ma azonban már ugyanannyit ér, ami azt jelenti, hogy az európai import jóval drágább lesz, bármilyen terméket is vásárolunk. Az infláció a gazdáknak elsősorban ott csapódik le, hogy megnőttek a hitelkamatok. Egy másik aggasztó jelenség a folyó fizetési mérleg hiánya, vagyis a megemelt energiaárak negatívba fordították át számos nemzetgazdaság export-import mérlegét. Németországban például 1991 óta most van először olyan év, hogy negatív a kereskedelmi mérleg. 

A szakember arról is beszélt, hogy a Krím annektálása utáni 2014-es szankciós politika nyomán Oroszország külső importtól való függősége 80-ról 60 százalékra csökkent, az oda irányuló európai export a felére esett vissza. A magyar hús oroszországi exportja éppenséggel egy századára esett vissza, ami részben a sertéspestisnek is köszönhető. Mint elhangzott, már 2009 óta stratégiai célja volt Oroszországnak, hogy 2030-ra legalább annyi élelmiszert tudjon előállítani, amennyi belső fogyasztására szükséges. 

Becze István szerint a járvány­ügyi helyzet azt igazolta a székelyföldi gazdaszervezetek számára, hogy a 10–15 éve elkezdett helyitermék-mozgalmakat meg kell erősíteni. Így tudnak minél több nyersanyagot feldolgozni, készterméket előállítani és azokat eljuttatni a fogyasztókhoz. Szövetkezeti mozgalmak és olyan programok indultak, amelyek nem függnek nagyon a globális rendszerektől, azonban így sem tudtak minden válságot kivédeni, például nem érkezett meg időben a burgonyavetőmag Hollandiából. Az ukrán háborús helyzetnek is rengeteg negatív vetülete van, főleg az „irdatlan méretű infláció”, a fél éve letett pályázataik már mind mínuszban vannak.

 

Globalizáció vagy önellátás?

Arról is értekeztek a meghívottak, hogy az elmúlt 150 évben rendkívül nagy mértékben és folyamatosan a globalizáció irányába haladt a világgazdaság, egyre komplexebb, kiterjedtebb gazdasági láncokat építettünk, most pedig trendforduló van, elindultunk az önellátás felé. Éder Tamás szerint a gazdaság fejlődésében vannak néha szélsőséges hullámok, mint amilyen ez a befelé forduló időszak is, és ezzel egy időben ellenkezőjére fordult az urbanizációs folyamat is, de ez nem lesz hosszú távú, és később még jobban összekapcsolódó gazdasági rendszerek fognak kialakulni. 

Süle Katalin szerint Nyugaton már rég szétválasztották a nemzeti terméket az exportterméktől, és sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy felkarolják a helyi termelőket. A covid alatt igazolódott be, hogy önellátókként vagy helyi körzetben értékesítve a terményeket, nagyobb esélyünk lesz a válság elkerülésére. 
Cseh Tibor azonban emlékeztetett, hogy a covid után visszatértünk a külföldi termékekhez, mert a tőke és a kereskedelem mindig az új piacokra való betörésben érdekelt. Üzemanyag, inputanyag, mű­trágya szempontjából Magyarország nem gazdagon ellátott ország, olyan természeti korlátai vannak, amiket nem tud átlépni. Ráadásul a gabona világpiaci árát is a chicagói tőzsde határozza meg... 

Papp Gergely kijelentette: elképesztő mennyiségű gabona ragadt bent Ukrajnában, ezer darab huszonöt vagonos vonatnyi mennyiségről beszél a magyar mezőgazdasági miniszter, aki nemrég Ukrajnában járt. Próbálják fejleszteni az átrakodó kapacitást, hogy valahogy ki lehessen hozni ezt a gabonát a háború sújtotta országból, de ez logisztikailag rendkívül nehéz feladat. 

 

Esetleges pozitívumok

Az élelmiszer ára tehát a következő évtizedben emelkedni fog, az a kivételes helyzet, amelyben Európa hosszú ideig volt, véget ér. De a rossz hírek mellett vajon van-e ránk nézve pozitívuma ennek a háborúnak? – tette fel a kérdést a moderátor, melyre több meghívott is azt válaszolta, hogy valószínűleg abba az irányba fog elmozdulni a következő időszakban Magyarország, hogy kikerüljön abból a kiszolgáltatott helyzetből, amelyet az egy piactól való függés okoz. Ha másfajta források felé is nyit az ország, ez nagyobb biztonságot eredményez. A beszerzési források gyorsított diverzifikálását tartották tehát pozitívumnak. Reményeik szerint ez a helyzet abba az irányba tolja el az uniót is, hogy a belső együttműködést a jelenlegi szintnél is sokkal jobban megerősítse, és megpróbáljon stratégiai hátteret szerezni a középtávú biztonság érdekében. A térségi integráció, rövid feldolgozási láncok is megvalósulhatnak majd, hisz egymásra lesznek utalva a gazdák, különben nem tudnak felszínen maradni. A mérethatékonyság mellett tehát a kis területen magas hozzáadott értéket előállító és hatékonyan termelő kultúráké lesz a jövő – hangzott el.

 

Hozzászólás

Egy néző, aki nem mellesleg a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnökségi tagja, hozzászólásában kifejtette, hogy írországi példák nyomán ugyancsak a kistermelők összefogását, valamint a nonprofit szövetkezetek létrejöttét és nagy aktivitását látná fontosnak a jövőt illetően. A meghívottak véleménye ezzel kapcsolatosan az volt, hogy a nehéz gazdasági helyzet általában konszolidációhoz vezet, az ilyen típusú összefogásokat a recessziós időszakok szokták megerősíteni, amikor arra kényszerül az ember, hogy a túlélésért küzdjön. Arra azonban vigyázni, kell, hogy amikor elér egy meghatározott értéket egy ilyen rendszer, ne bomoljon fel, a sok pénz ugyanis általában felülírja az együttműködést, nagyban nem maradt meg az összefogás. Fontos tehát, hogy a jövőben megértőbbek legyünk egymással, mert sok feszültség, konfliktus lesz az anyagiak mentén, nehéz idők várnak ránk.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Hol tervez nyaralni idén?









eredmények
szavazatok száma 1234
szavazógép
2022-07-26: Magazin - Tibodi Ferenc:

A szomszédok közkedvelt söre (Sörcsap – a székely sörkalauz)

Szerbiában kiránduló és onnan hazatérő barátaimtól kaptam ajándékba egy doboz és egy üveg Jelen Pivót, s mindkettőn ott pompázott egy jókora szarvas. A név ugyanis szerbül azt jelenti, hogy szarvas. A márka marketingesei szerint ennek az aranysárga seritalnak minden cseppjét évszázados tapasztalat és az Apatin városbeli (itt készül a habos nedű) sörmesterek szenvedélye itatja át, s ettől minőségi és közkedvelt ez a lager. Hát, mit is mondjak…
2022-07-26: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Sérülnek a betegjogok Romániában

Papíron tökéletes a betegek helyzete Romániában, az alkotmány szavatolja az egészségügyi ellátáshoz való jogot minden állampolgár számára, a vonatkozó törvény is igen-igen nagylelkű, a politikai pártok programjában is mindig prioritásként szerepel az egészségügy, a valóság azonban az, hogy járni jár az ellátás, de nem jut – így indította az egészségügyi ellátáshoz való jogról szóló beszélgetést Szabó-Soós Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke, aki kendőzetlenül beszélt a hazai rendszer hiányosságairól a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Janus Pannonius kávéházában csütörtökön. Az elhangzottakat összefoglalva közöljük.