Már kezdetnek sem volt könnyű eligazodni minden idők egyik legnépesebb családjának, a Sepsikőröspatakon vasárnap összegyűlt Bedő famíliának az időrendi táblázatán, már csak azért sem, mert a közös törzsű Bedők két településen éltek-élnek: Sepsikőröspatakon és a közvetlen szomszéd Kálnokon, avagy Sepsikálnokon.
A századokon átívelő óriás családfa olvasása szerencsés nehézség volt, ugyanis a kőröspataki unitárius templom előterében és a Vadas alatt, a Virágos Ház nevű találkozón olyanok is jelen voltak, akik mind a két település tagjaként kötöttek házasságot. A lényeg az volt, hogy kellő idő kínálkozott arra, hogy olyanok is átöleljék a rokonokat, akik velük vasárnap találkoztak első alkalommal. Keresztesné Bedő Éva tehát Sepsikőröspatakon is jelt adott a jelenleg nagyon fontos családi találkozók beindulására. Asszonyi köszöntő, Nagy Zsolt helyi református lelkipásztor előimája után a kőröspataki unitárius templomban Tordai Ernő helyi unitárius lelkész ünnepi szónoklatát Mózes 5. könyvének textusára építette (32:7): „Emlékezz az ősidőkre, gondolj az elmúlt nemzedékek éveire!” A zsúfolásig telt templomot benépesítő emlékezők szemében könnycsepp jelent meg, megértették, hogy jelenleg már újra szabad tudománnyá lett a családkutatás (a genealógia), ami bizonyítja, hogy nyelvünk, zenei anyanyelvünk mellett a rokoni-vérségi kapcsolat az, amibe biztos módon lehet kapaszkodni, mert ez ősidők óta megtartó erejűnek bizonyult!
A kőröspataki Bedők
A kőröspataki Bedők a népesebb kálnoki Bedő családdal egy törzsből indultak ki, de a 17. század elején már különválva éltek – írta róluk Pálmay József családkutató. Valóban, 1610-ben Bedő György már Kőröspatakon élt. Az 1635-ben tartott lustrán a Bedők már mint régi lófők szerepelnek, és 1673-ban Apafi Mihály erdélyi fejedelemtől címeres nemeslevelet kaptak. Minden hadakozás ellenére a reformáció után is – ha lehetett – hithű unitáriusok maradtak, sokan közülük ma is ebben a vallásban élnek, Bedő Pál személyében püspököt is adtak magyarságunknak, később hősöket a szabadságharcnak. Miként azt a székelyszentmihályi emlékoszlop és a sepsikőröspataki hősi emlékmű bizonyítja, a család egyik reménységét, Bedő Ferenc végzett unitárius papnövendéket (három más teológustársával) 1848-ban az ellenség kivégezte, Bedő Dénes pedig Besztercénél halt hősi halált.
Időközben a család több tagja tanult emberként meghatározó szerepet vitt a település életében, többen unitárius kántortanítóként is. Ebből a családból született néhai dr. Bedő Imre életműdíjas nyugalmazott mezőgazdasági mérnök és tudományos kutató. A Székely Mikó Kollégium végzettjeként a burgonyatermesztés szakkultúrájának Csíkszeredában élő, Pro Urbe díjas meghatározó alakja, akit a szentimrei Büdösfürdőn levő nyaralójában volt alkalmam felkeresni. Tudományos kutatásaiért, amelyeket a határokon túl is bemutatott, számos hazai és külföldi elismerésben részesült. Gyermekei értelmiségi pályán tevékenykednek. Fia, Bedő Imre közgazdász az ötödik Imre a családfán. Ennek a Bedő-ágnak, sőt, dr. Bedő Imrének közeli rokona dr. Bedő András Sepsikőröspatakon élő nyugalmazott állatorvos, ismert közéleti személyiség. Sepsiszentgyörgyön érettségizett, Kolozsváron végezte az állatorvosi egyetemet, és rövidebb moldvai gyakorlat után a gidófalvi marhatenyésztési komplexum igazgatója lett. Innen került szülőfalujába, ahol nyugdíjazásáig végezte állatorvosi szolgálatát. Alapítója és elnöke volt a helyi közbirtokosságnak, vezetője az érdekszervezetnek. Felesége dr. Költő Gabriella nyugalmazott családorvos. Családi birtokán megélhetést teremtett gyermekeinek, Bedő Zsolt és Bedő Zsuzsa családjának.
A nagy Bedő család salamoni ágából származott a Sepsiszentgyörgyön lakó Bedő Béla (1934–2021) nyugalmazott ezredes, akit 2013-ban megjelent könyve nyomán ismernek Háromszéken. Magyar tiszt a román hadseregben című kötetét a Mentor Kiadó így értékelte: „Kevés volt eddig az olyan katonatiszt mifelénk, aki Bedő Bélához hasonlóan megőrizte nemzeti identitását. Bedő sok olyan apró részletet örökít meg a világháborús és az azt megelőző időkről, amelyek hiányoznak a hivatalos történelemkönyvekből.”
A kőröspataki terített asztal mellett ülők családi ereklyéket is láthattak: a Bedők faragott nemesi címerét, eredeti kutyabőrös nemeslevelüket és említett családfájukat, melyeket őrzőjük, dr. Bedő András mutatott be. Az ünneplő család történetét, személyiségeit családtörténetbe ágyazva a rendezvény ötletgazdája, néhai Bedő Zoltán tanító lánya, Keresztes Lászlóné Bedő Éva mesélte el. Ez alkalommal megkoszorúzták a kőröspataki unitárius lelkészi lak homlokfalán dr. Bedő Albert emléktábláját, ugyanis a főerdőmester az ugyanott álló régi lelkészi lakban született, édesapja kőröspataki unitárius lelkész volt. Bedő Albert életéről és munkásságáról Kisgyörgy Sándor, a község polgármestere – akinek édesanyja, Bedő Blanka is az ünneplő családhoz tartozott – beszélt a jelenlevőknek.
A népes családi fórumon a család tagjaként jelen volt a Magyarországon élő Bedő Imre, a bemutatott néhai dr. Bedő Imre mezőgazdasági mérnök és tudományos kutató fia, közgazdász, a Férfiak Klubjának alapítója, író, akit a világhálóról bizonyára sokan ismernek, de jelen volt Jason Loo maláj-kínai eredetű atyafisága is, aki Bedő István lányát, Bedő Nórát vette feleségül, két gyerekükkel, Izabellával és a kisfiú Jay-jel Malajziában élnek.
A sepsikőröspataki Bedő család első találkozójának emlékére kopjafát állítottak a község központi parkjában, bemutatta Para Magor erdészmérnök, megáldotta Faragó István római katolikus plébános.
A kálnoki Bedők
Úgy érezzük, hogy ez alkalommal szólnunk kell a kálnoki Bedők nagy családjáról is, akik közül többen jelen voltak – beházasodás vagy egyéb esemény kapcsán – a találkozón. A valamikor nagyon népes kálnoki Bedő család lélekszáma mára érezhetően megcsappant. Arról már szóltunk, hogy a két Bedő famíliának – a sepsikőröspatakinak és a kálnokinak – közös törzse volt. A fejedelemség korabeli katonai összeírások szerint 1602-ben Kálnokon 11 lófő, hat szabad székely és egy jobbágy családfő volt jelen a lustrán. A Bedő család tagjainak meghatározó szerepük volt a sepsiszéki székelyek életében, közülük legalábbis nyolc lófőt írtak össze. 1614-ben a Bethlen Gábor fejedelem által elrendelt székely katonai összeírásban 12 Bedő nevű nemes szerepel, de szép számban ott van a család az I. Rákóczi György fejedelem hadi szemléje alkalmával összeállított katonai összeírásban is (1635). A család egy ága 1637-ben Bölönbe is átszármazott, egyik tagját Miklósvárszék jegyzőjeként említi a családtörténeti irodalom, s miként azt ifj. Kozma Albert bölöni unitárius lelkésztől megtudtuk, a Bedő család nevében jelenleg is él a községben. A Bedők jelentős birtokkal rendelkeztek. Kálnokon csak Béldi Kelemennek, Háromszék főkapitányának és a Kálnoky családnak volt több jobbágya, mint a Bedőknek. Minden unitárius ellenállás dacára Keserűi Dajka János református püspök idején a Bedők megmaradtak Dávid Ferenc hitében, s bár kálnoki közös templomukat 1764-ben elveszítették, vargyasi Daniel István udvarhelyszéki főkirálybíró támogatásával új templomot építettek. A kálnoki Bedő család két tagja, Bedő Áron és Bedő József részt vállalt az 1848–49-es szabadságharcban, ahol mindkettő életét vesztette. Nevük ott olvasható a kálnoki kultúrotthon előtt álló hősi emlékművön, amelyet a községi önkormányzat állított.
Kövessük kissé a családfát egészen a ma élőkig. Bedő István háromszéki főkapitány (1607) egyenes ági leszármazottja volt Bedő Albert (1839–1918) főerdőtanácsos és államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, aki munkatársaival összeállította Nagy-Magyarország erdészeti térképét, megalkotta az erdőtörvényt. Több alkalommal megemlékeztünk róla lapunkban is. Mellszobra – Stróbl Alajos alkotása – Kálnok falu központjában áll, s bár Sepsikőröspatakon született, végakarata szerint édesanyjával egy sírban nyugszik a kálnoki unitárius temetőben. 2016-ban háromszéki szülőhelyén, Sepsikőröspatakon és nyughelyén, Kálnokon emlékezett rá az erdészvilág a magyarországi Országos Erdészeti Egyesület 150. vándorgyűlése alkalmával, amelyen tiszteletét tette Áder János, a Magyar Köztársaság akkori elnöke is. Ebből a családból származott Bedő Béla (1920–2014) datki unitárius lelkész és fia, dr. Bedő György debreceni neurológus orvos, akinek fiai – Zsolt és Zsombor – viszik tovább a kálnoki Bedő nevet. A Kálnokon ma élő Bedők közül Bedő György (sz. 1974) mezőgazdász és fia, Bedő Botond (sz. 2001) a helybeli tősgyökeres Bedők egyik ágának a képviselői. Bedő Botond a Sepsiszentgyörgyi Református Kollégium idei végzettje, hamarosan egyetemista. Bodoki Simon Anna révén a kálnoki Bedő családhoz kötődött a Sepsibodokon élt és 105 éves korában elhunyt Nemes Dénes volt kálnoki unitárius lelkész.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
