Van, ahol emléktáblákkal jelölték meg a jeles vendég látogatását: a csíkszeredai Petőfi utcában azt olvashatjuk az egyik ház falán, hogy itt szállt meg 1849. július 23-án, a kézdivásárhelyi Petőfi utcában pedig a július 24-i dátumot őrzi a tábla. Ezek történelmi tények. Az udvarterek (és immár a székely ágyúöntők) városát elhagyván a szabadság fegyvertelen harcosa Bemmel találkozott. Utolsó éjszakáját Székelykeresztúron töltötte, a halhatatlanságba onnan nem messze, a Fehéregyháza melletti csatatéren költözött át. A faluban levő múzeum meglátogatását csak ajánlani tudom, lenyűgöző!

Abból, ahogy az általa látott székely városokról, a vidékről ír, azt is megtudjuk, hogy a szabadságharc remélt győzelme után itt tervezte a „fészekrakást”, nem Barguzinban, így a magam kutatásaiban nem is foglalkoztam ezzel az amúgy is vitatott elmélettel.

Az viszont érdekel, hogy hol, merre, mely utcákban járhatott a költő Sepsiszentgyörgyön. Közeledik a bicentenárium – 2023. január elsején telik 200 éve annak, hogy Petőfi Sándor megszületett –, márciusban pedig 175 éves lesz a Nemzeti dal, ezért kerestem azokat a helyszíneket, ahova emléktáblát, portrét, szobrot lehetne elhelyezni. Egy anyaországi kutatócsoport rendszeresen felkeresi azokat a helységeket a Kárpát-medencében, ahol Kiskőrös nagy szülötte látogatást tett, számba veszik az emléktáblák, szobrok állapotát is. Mivel 173 éve tájainkon is dörögtek az ágyúk, erre a térképre fel kell kerülnie Sepsiszentgyörgynek is, ahol egyik neves műholdas navigáció sem találja azt, ami minden magyar településen megvan: a Petőfi Sándorról elnevezett utcát vagy teret.

Dicséretes és örvendetes annak szándéka, aki lerója tartozását nagyjaink előtt!

Szekeres Adorján szociológus