Az uniós Zöld megállapodás (GreenDeal) egy olyan átfogó uniós programcsomag, mely a nyersanyagok hatékony felhasználását, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú hasznosítását, a környezet teljes körű védelmét, a klímaváltozás megfékezését és a biodiverzitás visszaállítását célozza meg. A végső cél, hogy Európa – világelsőként – 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon.

A megállapodást 2019 decemberében mutatták be, majd mind a 27 uniós tagállam elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re megvalósítja a klímasemlegességet. Ennek érdekében a tagállamok vállalták, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentik a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátását.

Természetesen a Zöld megállapodás a mezőgazdaságot is érinti, és kötelezi a tagországokat az ajánlások, rendelkezések betartására, hiszen ettől teszik függővé az uniós forrásokból (garancia- és vidékfejlesztési alapok) származó támogatások és pályázati pénzek kifizetését. Nagymértékben csökkenteni kell a hektáronként kiszórható műtrágya, valamint a növényvédő szerek és rovarirtók mennyiségét, kötelezően alkalmazni kell a vetésforgót, a szántóföldek pihentetését, ugarolását – hogy csak néhány megszorítást említsünk.

Nagy István magyar agrárminiszter szerint a gazdák alapvető érdeke környezetünk megóvása, és a megállapodás egy bizonyos pontig nem érinti a mindennapjaikat. Nincs is ezzel különösebb baj, hiszen a jó gazda együtt él a természettel, része ő is a természetnek, már most fenntarható gazdálkodást folytat, a környezet védelme benne van a génjeiben. Azt is elmondta, hogy rengeteg vitájuk volt és lesz az uniós zöldekkel, akik néha a gyakorlatban megvalósíthatatlan és a gazdákat hátrányosan érintő környezetvédelmi előírásokat próbálnak elfogadtatni, amelyek kötelezővé tétele a megélhetést veszélyeztetné. „Védekezésre vagyunk ítélve” – fogalmazott a miniszter. A baj, hogy az unióban nagyon erős a zöldek lobbija, és olyan csoportokat céloznak meg, amelyek nagyon könnyen befolyásolhatóak. A gyerekeket említette, akik lassan nem tudják, milyen a vidéki élet, nem kerülnek kapcsolatba a haszonállatokkal, nincs nagyszülő, aki beszéljen nekik a vidéki élet szépségeiről, nincs vidéki élményük. Természetesen azt sem tudják, hogy milyen uniós szabályok betartása mellett kerül az étel az asztalukra. Itt említette az iskola szerepét, amelynek fel kellene vállalnia a vidéki élet bemutatását és megismertetését.

Tánczos Barna miniszter a zöld egyezmény általános előírásairól beszélt, külön kitérve arra, hogy a járműveknél az Európai Bizottság ambiciózus célértékeket javasol az új személygépkocsik és kisteherautók CO2-kibocsátásának csökkentése tekintetében (55 százalékos csökkentés a személygépkocsik esetében és 50 százalékos a kisteherautók esetében 2030-ig). Ez természetesen a mezőgazdasági szállítást is érinteni fogja.

A miniszter szerint nincs szuverén, tagállamonkénti környezetvédelmi politika, azonban vannak olyan részletek, területek, ahol kell hagyni az uniós tagállamokat, hogy saját belátásuk szerint azt a jó politikát folytathassák, amely már bizonyított az elmúlt évtizedekben, évszázadokban. Mint miniszter és mint húsmarhákat tartó állattenyésztő hangoztatta: eszement az a zöldek által terjesztett filozófia, hogy csak a mezőgazdaság a felelős az üvegházhatású gázok (pl. a metán, szén-dioxid) kibocsátásáért, és szerinte úgy kell szabályozni az uniós mezőgazdasági környezetvédelmet, hogy ne hozzák lehetetlen helyzetbe a gazdákat.

Tánczos Barna megosztotta egy alternatív élelmiszerforrásokat kereső zöld kezdeményezésben szerzett tapasztalatát is, amikor a 27 tagország környezetvédelmi minisztereit terepszemlére vitték el. Egy franciaországi telepet és feldolgozót látogattak meg, ahol kukacokat és lárvákat tenyésztenek és dolgoznak fel hamburgernek.

A zöldek sikersztorinak tartják a vállalkozást, a miniszter illemből meg is kóstolta, de továbbra is inkább a székely hagyományos termékek fogyasztása mellett marad.

Süle Katalin agrárkamarai alelnök, egy Charolais húsmarhafajta-törzstenyészet tulajdonosa a zöld megegyezéssel kapcsolatban keményebben fogalmazott: nem helyénvaló, hogy olyan személyek hozzanak uniós környezetvédelmi szabályokat és megszorításokat, akik soha életükben nem kenték össze a gumicsizmájukat az istállóban, vagy ha tehetnék, a fű kaszálását is megtiltanák, mert fáj a növénynek. Szerinte kötelezővé kellene tenni a húsevést az unió szintjén, hiszen ha nincs fogyasztás, az a haszonállatok eltűnéséhez vezethet. Nem híve az alternatív élelmiszerforrások reklámozásának.