Ez a ragadványnév a Székelyföldön számtalan településre talált, avagy talál még most is. Mi több, volt olyan család, ahol egy héten legalább egyszer az asztalra került a puliszka, de kemény munkák idején a kukoricalisztből készült alapételt naponta fogyasztották. Van, akinek egyszerűen a kedvenc étele, de jártak olyan idők is, hogy akarva-akaratlan folyvást helyettesítette a kenyeret. Alsó-Háromszéken a málé kifejezést inkább a süteményként ismert édes máléra vonatkoztatják, használtabb a puliszka kifejezés. Édesanyám gyakran készített kemény puliszkát, amely reggelre annyira megkeményedett, hogy kockára vágva zsírban-olajban megpirítottunk s édes vagy savanyú tejjel fogyasztottuk. Más kérdés az, hogy a leleményes és ügyes háziasszonyok sokféle módon el tudják készíteni, tálalják azt cukros mákkal, a legistenibb juhtúróval-tejföllel vagy pörkölttel, nehéz időkben hagymatokánnyal is megette falum népe.
Honfoglalók
Az Olt keskeny partszegélyén kellett fészket teremtenie magának annak a maroknyi magyar anyanyelvű népcsoportnak, amely a XVI. század végén a Cserei família és a miklósvári Kálnoky család alattvalójaként szorult mezei-erdei munkára, akárcsak a datki és olthévízi jobbágyfalvak, melyeknek lakói az alsórákosi Sükösd család tenyeres munkásai voltak. Ez a népesség azonban időközben keveredett a betelepült magyar és nemes székely családokkal, demográfiai összetétele ma már nem különbözik lényegesen a környező vidékek székely településeitől.
Hasonló módon alakult a szomszédos ágostonfalvi és mátéfalvi románság helyzete is, akik az Olt-kanyar vidékére települtek az erdélyi Mezőségről. A mátéfalvi falumúzeumban egy ortodox kántortanító bizonyította be nekünk, hogy az ide települtek román népviselete azóta sem változott egy jottányit sem, a népviselet és a vallás megtartó erő volt mindvégig. Mert hát az élet könyörtelenül megviselte itt mind a két nációt. Amikor a jobbágyfelszabadítás híre ide is elérkezett, a mátéfalvi románok nemzeti viseletben vonultak át Alsórákosra a dombon álló református templomba hálát adni – prédikálta ezt minden szabadságünnep alkalmával a néhai alsórákosi lelkipásztor, Imreh Barna.
Az Olt vize igen fontos volt az ürmösi ember számára, s mellette még el kellett férnie a Magyar Keleti Vasútnak is. A folyó mindig határt képezett a Királyföld és Székelyföld, a Barcaság és Erdővidék között. Olyan keskeny Ürmösnél az Olt-szűkület, hogy a látogatásunk idején javában épülő Brassó–Piski gyorsvasút hatalmas kanyarral – erdős-hegyes övezeten át – kerüli ki Ürmöst, Ágostonfalvát és Alsórákost is, s csak Mátéfalva után kapcsolódik rá a Magyar Keleti Vasút vonalára.
Hegyes-erdős területből jócskán jutott a falunak, megmunkálható termőföldből kevesebb. A község mögötti hegyvonulat sok érdekességet kínál az érdeklődőknek: különleges növénytakarót, a vadállatoknak élettérre, rejtőzködésre alkalmas erdőrengeteget, magányos sziklaformációkat, emléksziklákat, karsztforrásokat, sőt, kőfülkéket-barlangokat, országosan védett kövületlelőhelyeket, melyek mind védett értékek, és ne feledkezzünk meg a település semmivel sem kisebb értékű épített örökségről, templomairól, az ürmösi Maurer–Rákóczi reneszánsz udvarházról sem.
Unitárius templom
A zöld birodalmat
– ahogyan az erdőket, az erdő-mező területét nevezték a régiek – az ürmösi iskola biológia szakos tanárával, Gyerő Istvánnal jártuk be, tapasztalataink egy 2009-ben kiadott ürmösi falufüzetben nyomtatásban is megjelentek.
Sajnos, az Olt medrének szabályozási munkálatai miatt már csak emléke maradt itt a kockás kotuliliomnak, a fehér tavirózsának, és a vegyi üzemek által szennyezett Olt élővilága is szegényesebb lett. Az erdőtakaró mentette meg a ma élők számára az Ürmösi-Tepő-hegy vidékén még élő törpe nőszirmot és az árvalányhajat. Botanikai szempontból az erdők nedves aljnövényzete érdemel említést a páfrányok, az erdei pajzsika és a gímharaszt jelenléte miatt. Endemikus fajként él az ürmösi bükkösökben az erdélyi májvirág s a Boroszlányos szikla környékén a „vadorgona”. Kevésbé sérült az erdő állatvilága – emeltük ki a kiadványban –, és feltűnően népesnek tűnt a madárvilág, melynek különlegessége a fekete gólya.
A vidék láthatatlan altalaja, geológiai jellegzetességei azonban ennél is színesebbek – állítjuk a földtan ismerőjeként. A krétakori kárpáti homokkő övezetében olyan különleges vulkanikus eredetű kőzetek jelennek meg, mint a porfír és a diabáz, ezekből épül fel az ürmösi erdőben jól ismert, Boroszlányos nevű méretes kőszikla. A földtani középkorból több jellegzetes kövületet ismerünk innen: ilyen a Malom utcában előforduló Inoceramus-lelőhely, ismert országosan védett földtani ritkaság, a másik pedig az ürmösi Tepő-hegy rétegeiben található ammonitesz ős lábasfejűek megkövült vázai, melyeknek egyik faja a falu nevét is őrzi: Perisphintes ürmösense.
A község területén mészkőmasszívumok is ismertek, melyekben ugyancsak a Tepő övezetében kőfülkék és barlangjáratok keletkeztek. A Tolvajos-barlang több száz méter hosszúságú, 1872-ben fedezték fel.
A Tepő teteje bronzkori régészeti lelőhely, közelében van a rablók által meggyilkolt lány és gyilkos rabló sírja, melyeket a hagyománytisztelők egy-egy faággal és egy-egy odadobott kővel jelölnek meg, ha arrafelé tart az útjuk.
Dr. Gyerő Dávid
A múlt és a jelen is vonzó volt
ebben a községben fiatalkoromban is, amikor a szomszédos apácai iskola tanáraként át-átmentem Ürmösre egy istentiszteletre, egy farsangra, egy-egy táncmulatságra, egyszerűen azért, mert ott jól éreztem magam. Ott voltam már házasemberként feleségemmel, az apácai Szabó Blankával Tóth Pista keresztkomám családi rendezvényein Lőrinczi Laci tiszteletes társaságában, ott ismertem meg a Gyerő családot, akik sokat, nagyon sokat tettek a település fejődéséért, és úgy tudják, hogy felmenőik Gyerőmonostorról származtak Ürmösre.
Dr. Gyerő Dávid nyugalmazott állatorvos és fia, Gyerő Dávid unitárius lelkész lelkes községpártiak, ennek a családnak valamelyik ágába tartozik Gyerő József, Kovászna fürdőváros polgármestere is, illetve Gyerő István nyugalmazott ürmösi tanár, akinek fia a jelenlegi községvezető, Gyerő Barna Alpár. Tőle a község infrastruktúrájának jelenlegi helyzetéről érdeklődtünk.
Hamarosan megújul a község ivóvízhálózata – mondta. Lépéseket tettek vízhozamának bővítésére, de nem pályáztak a szennyvízhálózat kialakítására, ugyanis a település változatos topográfiai helyzete nagyon előnytelennek mutatkozik, s a községben kevés jövedelemmel rendelkező roma családok élnek, kiket szabvány szerinti családi ülepítők építésére biztatnak. Látogatásunk idején munkában találtuk a községen átvezető megyei út korszerűsítésén dolgozó csapatot. Új óvodát építtetett Ürmös, s a polgármester találkozásunk idején sietett bebútorozására, felszerelésére.
A több ízben felújított iskola homlokfalán elhelyezett emléktáblával a régmúlt köszönt ránk: alapítójának, Maurer Sámuelnek, az unitárius hitre áttért família tagjának őrzi az emlékét. Családja Ürmös támogatója volt, reneszánsz kori loggiás kúriájukat fényképen is megörökítettük. A fundus bejáratánál egy mutatós székely kapu fogadja a látogatót, melynek kapuzábéját a Rákóczi és a Maurer család címerei ékesítik. Az emlékkapu faragója néhai Barta István nagyajtai mester, alapítványi alapból fizették Ágostonné Bódi Margit iskolaigazgató ötlete alapján.
Tudni kell, hogy I. Rákóczi György a XVII. század derekán Ürmöst és környékét a Szepességből Erdélybe települő Maurer családnak adományozta. A szájhagyomány szerint „a fejedelem ürmösi kastélyában szokott megpihenni vadászatai alkalmával”. A magántulajdonban lévő, műemlék jellegű kastély egy része restaurálásra várna.
A régi iskolát és az iskolatelket – a falufüzet szerint – hatolykai Potsa Ferenc, Felső-fehér vármegye alispánja és országgyűlési képviselője adományozta a Maurereknek. Rokonságban voltak egymással, a Potsák felújított síremléke pedig ott áll az iskola mögötti katolikus temetőben, megviselte a kegyetlenül gyorsan rohanó idő.
Ürmös közössége nem feledte el a közelebbi múltat sem, a központi elhelyezésű Faluszéke nevű helyen márványobeliszket állíttatott a két világégés áldozatainak, kopjafát két magyarországi testvértelepülésükkel – Péderrel és Sajósenyével – kialakított kapcsolatuk emlékére.
Gyerő István biológiatanár
A Maurerek nem voltak fukarok
– állítják az emlékezet alapján, de bizonyítja ezt az unitárius egyházközség levéltára is. Maurer Mihályt hozták be elsőként Erdélybe 1630 táján a Rákócziak udvari embereként, aki 1642-ben kapta Ürmöst adományként, mert a fejedelem követe volt a török portánál. Ürmösön alapított népes és megingathatatlan magyar érzelmű famíliát, amely mindvégig megmaradt erdélyi unitáriusnak. A magyar családtörténeti irodalom jeles alakja, Nagy Iván a Maurereket a magyar nemes családok közé sorolja.
Számtalanszor találkozhatunk ezzel a családdal az unitárius egyház történetében: többen voltak egyházi főgondnokok, egyházköri felügyelőgondnokok, alaposan kivették részüket minden közösségi feladatból. Curator Maurer László 1787-ben meghosszabbította a régi ürmösi templomot, Maurer Sándor vassal erősítette meg az 1802-es földrengés után. Maurer Mihály testamentumleveléből tudjuk, hogy harangot zsákmányolt a törököktől, amelyet beolvasztottak, s a jelenlegi, 1868-ban Segesváron „született” ötmázsás harangba több előző „társával együtt újra beöntötték”. Kiemelkedő az az úrvacsorai kehely, amelyet Maurer József egyházi tanácsos ajándékozott az eklézsiának 1864-ben, melyet látogatásunk alkalmával lencsevégre kaphattunk nt. Szabó Előd unitárius egyházköri esperes és ürmösi lelkész jóvoltából. A kehely szövege sokatmondó: Ez a pohár a Kiss Sándor híres magyar ezredesé volt, ki hősiesen elesett 1849. június 21-én felső Tömösnél a muszkák ellen vívott harczban. Talány, hogy miképpen került a Maurer család tulajdonába a kehely, az viszont tény, hogy ennek a családnak a tagjai részt vettek a magyar szabadságharcban.
Megkerestük Erdő Róbertet is, a helybeli, Szent Andrásra felszentelt római katolikus filia gondnokát, mely a szomszédos miklósvári anyaegyházhoz tartozik. Gond itt is van – tájékoztatott, ugyanis éppen javítási munkálatokkal foglalkoztak. A filia harangja egykori katolikus püspöki nemes adomány, a következő felirattal: Szent József tiszteletére öntette Lönhárt Ferenc erdélyi püspök segesvári M. által 1896.
A falu feletti terasztetőn álló templomot a helybeli görögkeleti gyülekezet építtette 1896-ban. Kisebb harangja 1775-ben készült Isten dicsőségére öntette az ürmösi ola eklesia felirattal.
Gyorsvasút
Van, amit félteni
– Olyan gyors léptekben rohan a globalizáció, elképesztő és hihetetlen események történnek Nyugaton, félek, hogy ez a folyamat kiterjed népi hagyományainkra is, márpedig az én szülőfalumban, Ürmösön még eléggé élnek az ősi hagyományok, a szokásvilág – fogalmazta meg aggodalmait Gyerő Dávid nyugalmazott állatorvos. Ürmös néprajza tényleg annyira gazdag, hogy külön kötetbe kívánkozna. Igaza van Gyerő doktornak, meg kell íratni külön-külön olyanokkal, akik azt jól ismerik, mert gyakorolták, gyakorolják, s akkor már csak az hiányzik, aki kötetbe tudja szerkeszteni a szöveget. Helyszűke miatt nincs lehetőségünk beszámolni erről a megtartó kincsünkről, de az eddig két kiadást megért, Ürmösről szóló unitárius falufüzetben (1997, 2009) megtaláljuk ezeknek a leírását. Legjobb ismerőjük Ágostonné Bódi Margit nyugalmazott magyartanár és iskolaigazgató.
– A félés megalapozott – nyilatkozta Gyerő Barna Alpár polgármester, aki nem is olyan rég még aktív tagja volt azoknak az iskolás- és legénykorú csoportoknak, amelyek rendszeresen éltetik a farsangolást és más népszokásokat. „Felmérjük ezeknek a fontosságát” – mondta. A ritka „gergelyjárás” gyerekszokást például csak a járvány állította le, újrakezdték, nem marad ki. „Rajta tartjuk mi ezeken a szemünket” – nyugtatott meg az elöljáró.
Kimondottan ürmösi humorra nem akadtunk, de a nyelvi sajátosságukban megjelenik egyfajta humor is. Ágostonné Bódi Margittól idézzük a következő kis történetet. „A seregbe be vót víve egy nagy pad. Akinek a lába nem érte le a fődet, azt kitették az ajtón, azt mondták, menny haza, még nőjjél, még kicsike vagy! Akkor azok tettek a zsebükbe egy marék paprikát, odasomfordáltak a füttő mellé, s míg a nagyok észbe kaptak, reaöntötték a füttő tetejére, osztán vót ott prüszkölés, kimentek onnan még a nagyok is, nem csak a kicsikék!”
Sajnos, Ágoston Margit unokagondozásra vállalkozott Szovátán lakó lányánál, személyesen nem köszönthettük, de idézünk utóbbi találkozónkkor elhangzó szavaiból: „Élnek Ürmösön még boszorkányok, szépasszonyok, fekete emberek és lüdércek, akik fehér lovon macska képében üldözik az embereket, fejik a sast, elviszik a kisgyermekek álmát, a tehénnek, szoptatós anyának a tejét, rontanak, igéznek, forgószélben táncolnak, éjfélkor sulykolnak a patakon, ismerik a vízbevetést, állatbőr- és tolluval való füstölést, az ónöntést.”
Nt. Szabó Előd
Az utókor nem feledi
egykori jelesebb lelkészeit. 1930 és 1943 között a nehéz, emberpróbáló időben Fekete Lajos (1898–1945) lelkész és pap költő tartotta a lelket híveiben. Pusztai vándorlások című verseskötete Fogarason látott nyomdafestéket, az Ének a viharban című pedig Kolozsváron 1936-ban. Életének és munkásságának jó ismerője volt a néhai brassói helytörténész és hírlapíró, Szabó Sámuel. Ugyancsak az unitárius gyülekezetnek volt a lelkésze Lőrinczi László (1898–1981) író, a Székelykeresztúri Unitárius Gimnázium igazgató-vallástanára is, Balázs Ferenc barátja életének ismerője, az ürmösi eklézsia történetének megírója, akire még jelenleg is nagy szeretettel emlékeznek egykori hívei. Ürmösi családból származott a kézdivásárhelyi születésű dr. Erdő János, az Unitárius Egyház 29. püspöke, teológiai tanár, szerkesztő, a vallástörténet professzora, számos teológiai tanulmány és közlemény szerzője. Ürmösön született Nagy József (1918–1944), újságíró, a kolozsvári Ellenzék tudósítója, angol párti, náciellenes politikus, aki a németek Erdélyből való kivonulása során a Gestapo áldozata lett, valljuk meg, róla nagyon megfeledkezett az utókor.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
