A szervezők – a köz­ségi önkormányzat, az Esztelneki Kulturális Egyesület és a CSÁKESZ Minta Ifjúsági Szervezet – ragaszkodtak ahhoz, hogy helyi termékekre, illetve helyi értékekre építsék a Fekete ribizli ünnepe nevet viselő falunapokat. Ennek megfelelően a három nap alatt volt helyitermék-vásár, népzene, népi tánc, főző-, favágó és szekértoló verseny, valamint olyan előadások és programok, amelyek között minden korosztály megtalálhatta a számára megfelelő, értékes kikapcsolódást.

A főzőversenyre öt, a favágó versenyre pedig négy csapat nevezett be. A pénteki nyitónap legkiemelkedőbb rendezvénye a lemhényi Bene Zoltán és Biró Attila által összegyűjtött és a felújított régi óvoda épületében közszemlére állított I. és II. világháborús tárgyak kiállítása volt, mely mindhárom nap látogatható volt. Ugyancsak pénteken mutatták be ugyanott Lőrinczi Dénes Édes emlék – szerelmes képeslapok a Nagy Háborúból című könyvét a szerző és Demeter László, a kötetet megjelentető baróti Tortoma Könyvkiadó vezetője.

Szombaton gyermekvetélkedőkkel indult a nap a Nagy Mózes-iskola udvarán a CSÁKESZ Minta Ifjúsági Szervezet vezetésével. Ugyanott tartották meg a favágó és főzőversenyt, délben a kézdiszentléleki Lau-Do gyerekkoncerttel szórakoztatta a közönséget. Délután a népi együtteseké volt a színpad, fellépett a helyi Hamuvirág Néptáncegyüttes, a nyíradonyi Kisliget Néptáncegyüttes, a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes és a kézdiszentkereszti Tisztás Néptáncegyüttes. Este a csíkszentgyörgyi Székely Góbék arattak nagy sikert. A második nap az Ego Sum koncertjével zárult.

Tegnap a ferences templomban az elhurcoltak emlékére mutattak be szentmise-áldozatot Urbán Erik ferences tartományfőnök, érseki helynök főcelebrálásával, majd felavatták az elhurcoltak emlékművét. 1916. október 7-én a visszavonuló román csapatok kirabolták Esztelneket, Babos Lajos Ágostont, Nagy Pétert, Fekete Gyulát, Vas Lajost, Bokor Istvánt és Csavar Boldizsárt, a község lakosait arra kényszerítették, hogy lovaikkal és szekereikkel az összeharácsolt zsákmányt elszállítsák. Közülük egyetlen ember tért haza, aki leszökött a szekérről Ojtozban, a többiek mind odavesztek, ezért feleségeik, gyermekeik és gyászoló családjuk a kolostor kertjében állítottak emlékkeresztet nekik.

Az idő folyamán az emlékmű tönkrement, a kommunista diktatúra éveit a haranglábban vészelte át. Az egykori emlékmű felújítása nem volt lehetséges, mivel az a réteg, amibe belevésték a neveket, bomlik le a kőről, ezért újrafaragtatták az eredeti mintájára, az eredetit pedig fedél alatt őrzik meg az utókor számára. A 15 mázsás emlékkereszt a kézdiszentléleki Bartalis Béla kőfaragó munkáját dicséri. Helyreállítását közadakozásból – az Erdélyi Magyar Néppárt országos és megyei szervezete, a közbirtokosság, az egyházközség és magánszemélyek anyagi támogatásával – az Esztelneki Kulturális Egyesület és az önkormányzat kezdeményezte.

A tegnapi szentmise után a tömeg a zárdatemplom temetőjébe vonult, ahol felavatták és megszentelték a visszaállított emlékkeresztet. Elsőként Salamon Balázs polgármester szólt az emlékezőkhöz, felelevenítve az 1916-os tragikus eseményt. „Mi most az emlékoszlopot újraállítottuk, a neveket újravéstük, hogy végtisztesség adassék nekik, s emlékük a közösség emlékezetében örökre fennmaradjon. Azzal a szándékkal tettük ezt, hogy fejet hajtsunk előttük, akiket civilként hurcoltak el minden ok nélkül, s háborús bűnösként, hadifogolyként kezeltek, pusztán származásuk miatt, azért, mert magyarok voltak” – mondotta a község polgármestere. Őt követően Tasó Béla, Nyíradony város polgármestere köszöntötte Esztelnek és Kurtapatak lakóit, megköszönve a szívélyes vendégfogadást. Csomortáni István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, illetve az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke a 20. században a magyarság kárára elkövetett népirtásokat sorolta fel, melyekről évtizedeken keresztül beszélni sem volt szabad. „Fogyatkozunk és egyre kevesebben vagyunk a szülőföldünkön. A népszámlálás éppen most zárult le, és nagyon-nagyon valószínű, hogy csupán egymillió körüli a létszámunk most már Erdélyben. Minden ellenünk elkövetett népirtás, atrocitás, rablás ellenére bennünket a Kárpát-medencében nagyon sok politikus a mai napig megbélyegez, ezért is kell emlékeznünk és emlékeztetnünk mindenkit arra, hogy valójában és méltatlanul a 20. század legnagyobb vesztese a Kárpát-medencében a magyarság” – hangsúlyozta Csomortáni István.

Utolsóként Percze László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja mondott ünnepi beszédet, majd az emlékművet Zakariás Zoltán parlamenti képviselő és Salamon Balázs leplezte le. A felújított emlékkeresztet Urbán Erik ferences tartományfőnök áldotta meg. Az ünnepség koszorúzással és himnuszaink közös eléneklésével ért véget. Az avatóünnepségen közreműködött a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekara Gyergyai Barna karnagy vezetésével, valamint az esztelneki egyházi kórus.