Kolozsváron ünnepi szertartáson áldották meg szombat délelőtt az EU, a magyar és a román állam támogatásával felújított Szent Mihály-plébániatemplomot, mely Mátyás király mellette álló szoborcsoportjával együtt a város jelképének számít. A kívül-belül megújított templomot Kovács Gergely gyulafehérvári érsek áldotta meg, újjáépített vörös márvány oltárát Miguel Maury Buendia pápai nuncius szentelte fel.
Kovács Gergely érsek prédikációjában a jeruzsálemi templom újraszenteléséről szóló ószövetségi igét idézve kijelentette: a zsidó ünnepnek a keresztények számára is van tanítása. „Ahol egyesek csak romokat látnak és a múltat siratják, ott is mindig van lehetőség az újrakezdésre. Bármi is történjék, Isten segítségével mindig van lehetőség az újrakezdésre” – mondta az érsek. Megemlítette: a Szent Mihály-templom kiemelt jelentőséggel bír mind Erdély, mind a főegyházmegye számára. Erdély második legnagyobb templomában közel ötven országgyűlést tartottak, itt választottak meg három erdélyi fejedelmet, 1939 februárjában itt szentelték püspökké Márton Áront, aki öt évvel később itt mondta el a zsidóüldözést elítélő híres beszédét. Arra biztatta híveit, hogy ragaszkodjanak a templomhoz, mert az drága kincs és szent hely. Ne csak az elődök hitét ünnepeljék benne, hanem saját hitüket is. „Hitünk legyen erős, szilárd, mert csak arra tudunk jövőt építeni. Maradjon a templom az összetartozás helye. Ne feledkezzünk meg arról se, hogy mindannyian a Szentlélek templomai vagyunk” – fogalmazott az érsek.
A hálaadó szentmise végén a magyar kormány képviseletében szóló Csák János kulturális és innovációs miniszter azt mondta: feladatnak tekinti az emberi jók gyarapítását, az emberi jók biztosításához pedig a kultúrán keresztül vezet az út. „A kultúra nélkül széthullik a közösség, mint a gyöngysor, amelyikből kihúzzák a selyemszálat. A gyöngyök szétszóródnak, és betemeti őket a por. Templomaink és az iskoláink az a selyemszál, amely nélkül a kultúránk darabjaira hullik” – fogalmazott a miniszter. Jó példának tartotta a templom felújítását arra, hogy a két országnak vannak közös érdekei és közös ügyei. Azt kívánta, hogy találjanak minél több, a két nemzetet kölcsönösen gyarapító projektet. „A szubszidiaritás ősi elvének jegyében bízzuk az iskolákat és templomokat azokra a közösségekre, amelyek benne élnek és dolgoznak. Ez a közös jövőnk záloga, így biztosíthatjuk minden, a Kárpát-medencében élő közösség számára az emberi jogokat” – állapította meg.
Cseke Attila, a román kormány fejlesztési közmunkaügyi és közigazgatási minisztere köszöntésében felidézte: igazi összefogással újult meg a Szent Mihály-templom, hiszen az Európai Unió alapjaiból, a román és a magyar költségvetésből, a kolozsvári önkormányzat támogatásából és magánadományokból fedezték az építési költségeket. Fontosnak tartotta, hogy a jelenlegi nemzedék hozzá tudott tenni ahhoz, amit az előző nemzedéktől kapott. Úgy vélte: a templom nemcsak a római katolikus híveké, hanem Erdélyé, Romániáé és az egész Kárpát-medencéé.
A kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot 2018 márciusában zárták be a felújítási munkálatok miatt és 2021 karácsonyán nyitották meg ismét az egyházi szertartások számára. A külső-belső felújítás közel hétmillió euróba került, amiből négymillió eurót az Európai Unió, közel kétmilliót pedig a magyar állam biztosított. A gótikus templom építése a 14. század második felében kezdődött és a 15. század első felében fejeződött be. A templom jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
