Terry Clevelandben született 1913-ban, de azt mindig büszkén hangoztatta, hogy Erdélyben fogantatott. A szülei Barótról vándoroltak ki, édesapja, Incze Gyula később felvette a Rudolph nevet (mivel az Incze nagyon zavaró volt az amerikai megszokott Inc. rövidítés miatt), édesanyja, Nagy Terézia várandósan szenvedte át a Carpathia osztrák–magyar óceánjáró gőzösön a nagy utat.
Terry kisgyerek volt, amikor a család Chicagóba költözött, így ott nevelkedett és járt iskolába. Szintén ott került a tánc bűvöletébe. Egy híres orosz koreográfus keze alá került, és 17 évesen már a chicagoi Civic Opera első balerinájává vált.
A 30-as évek elején még a társulat tagja, de utána kivált, és elkezdte felépíteni egyéni karrierjét. 1937-ben Kínában, Sanghaj városában lépett fel. Abban az időben nem volt mindennapi dolog egyedülálló lánynak utazni, de Terry úttörő volt ebben is. Amikor 1937. augusztus 14-én a sanghaji híres Cathay Hotelben szerepelt, bombázni kezdték az épületet. A nagy felfordulásban eltűntnek nyilvánítottak, sokan azt hitték, életét vesztette, de csodával határos módon megmenekült. Sikerült kiszabadulnia a feldúlt városból és visszatérnie Amerikába az SS Hoover fedélzetén. Hazatárve a sajtó lelkes fogadtatásban részesítette, és mint a „bombázást túlélő táncosnőt” köszöntötték. Nemsokára egy új műsorral debütált a San Franciscó-i Sir Francis Drake Hotelben a kínai bombatámadás ihlette Shrapnel Swing című show-val. Utána egész Amerikát bejárta ezzel a műsorral. A második világháború kitörésekor beállt a USO Troupe-ba, amely az amerikai katonákat szórakoztatta a front mögött és európai színházakban. Ott volt a párizsi örömünnepen, amikor a győztes szövetséges seregek bevonultak a városba.
A háború után Terry Európában maradt, hogy közelebb legyen a bátyjához, Gyuszihoz, aki a Németországban állomásozó Amerikai Hadtest ügyvédjeként dolgozott. Gyuszi biztatására Terry sikeresen pályázta meg a bajorországi Garmisch Partenkirchen-i Casa Carioca nevű jégrevü művészeti igazgatói állását, amelyet meg is tartott 1949-től 1971-ig. Ez a 22 év alatt Terry úgymond forradalmasította a profi műkorcsolyázást. Nemsokára a nemzetközi műkorcsolyázó tehetségek elismert felfedezője és művészi fejlesztője lett nagynevű jégrevüszínházaknál, mint az Ice Capades, Holiday on Ice, Ice Follies. 1971-ben tért vissza Amerikába. Los Angelesben telepedett le, itt egyéni jégtánctanítással és koreográfiával foglalkozott. Számtalan világhírű tanítványa közül említésre méltó a világbajnok Tai Babilonia–Randy Gardner műkorcsolyázó páros. Késő öregkoráig dolgozott, egészen addig, amíg egészsége megengedte.
Terry úttörő volt, aki sikeres balett-táncosi karrier után, világhírű koreográfusként még nagyobb sikereket ért el, többgenerációnyi fiatal amerikai műkorcsolyázó mellett állt ott sikeres pályája során. Kis termetű nő volt, de nagyon erős, határozott egyéniség, aki állhatatos kitartással ki tudta hozni a legjobbat a tanítványaiból. Hihetetlenül nagylelkű volt. A későbbi éveiben számtalanszor hazajött Erdélybe, hogy itt élő népes rokonán és barátján segítsen. Az ember élete azzal mérhető, hogy hány embertársa életét érintette meg és mennyi jót hozott azok életébe – mondják. Ha ezt vesszük mércének, Terrynek teljes, hiánytalanul gyümölcsöző élete volt.
Utolsó leheletéig ragaszkodott székely gyökereihez, szívében székely szüleitől örökölt, nagyon erős magyarságtudatot ápolt. Los Angelesben, a Hollywood Forever temetőben alussza örök álmát. Emléke örökre megmarad.
Imre Zoltán
