A hamu a nagyvárosok tömbház- és betonerdeiben rakódik le, és semmi nem tudja lemosni a járdákról és a tömbházak vagy házak tetejéről. Még az eső sem – nyomatékosította. A politikus rámutatott: „volt még meleg más években is”, ám idén a tarlótüzek számát illetően is minden korábbi rekord megdőlt Romániában, és „óriási politikai nyomás nehezedik az állami intézményekre, hogy ezeknek a tűzgyújtásoknak az elkövetői maradjanak névtelenek”. Berceanu szerint a polgármesterek helyi politikai érdekek miatt nem hajlandók kiadni a hatóságoknak azoknak a területtulajdonosoknak az adatait, akiknek a földjein felgyújtották a száraz növényzetet. A román rendőrséget és más intézményeket pedig arra utasítják, hogy maradjanak csendben, és ne háborgassák bírságokkal és bűnvádi dossziékkal a választók nyugalmát – állítja.

Az EFFIS adatai szerint idén 149 172 hektárnyi területet érintett tűz Romániában, míg 2006 és 2021 között az éves átlag 14 313 hektár volt. Idén 715 tűzesetet jelentettek, szemben a korábbi 49-es sokéves átlaggal. Idén a legtöbb tűzeset (egy hét alatt 266) március végén volt, és több mint 61 ezer hektárnyi területet érintett. Április második felétől meredeken csökkenni kezdett a tűzesetek száma, majdnem elérve a heti nullát. Ennek ellenére júliusban és áprilisban is történt számos tűzeset, a legnagyobb szám heti öt volt, és ez is jelentősen meghaladta az előző évek átlagát (0,69). Az ország területének 0,63 százalékán pusztított tűz idén, és ezzel az aránnyal Románia európai viszonylatban a második helyen áll a gyakori bozóttüzek sújtotta Portugália (0,95 százalék) után, olyan melegebb klímájú országokat utasítva maga mögé, mint Spanyolország és Horvátország (0,56 százalék). (Krónika)