A környezet és ember egymásra utaltságában rejlő lehetőségeket tárgyalták meg augusztus 26–27. közt több mint 50 szakember jelenlétében Tusnádfürdőn a Csukás Szállodában. A természetvédők a róluk kialakult közfelfogással ellentétben korántsem a medvék vadászatának leállítását szorgalmazták, sőt, támogatják az észszerű vadgazdálkodás ezen szegmensét. Ugyanakkor a tudományt nem megkerülő politikai döntéseket várnak, hogy a jövő nemzedékeknek is élhető környezetet, a vadak és ember békés együttélésére alapozó biodiverzitást hagyhassanak örökül.
Példák és megoldások
A szervezők nemcsak a tudományosságra fektették a hangsúlyt, hanem a laikusok számára is érdekessé tették a programot. A medvével kapcsolatos kézműves-foglalkozásokat, játékokat, koncerteket szerveztek a helybeli önkéntesek közreműködésével. Gál László filmjeivel és fotóival, továbbá Juhász Ágota, Dan Dinu és Cosmin Dumitrache, valamint Dobondi Lehel és Kató Zsolt természetfilmjeivel tették vonzóbbá az eseményt a nagyközönség számára is. A rendezvény helyszínének megválasztásában közrejátszott, hogy itt évek óta együttműködik a helyi vezetés a kolozsvári BBTE biológia és ökológia tanszékével, és így egyre biztonságosabbá válhatott az ember és a medve együttélése.
A román nyelven zajlott konferencia első napját Butyka Zsolt, Tusnád város polgármestere, a fő szervező GeoEcologica Accent képviseletében Imecs István, valamint Gál László tudományos koordinátor nyitotta meg. Ezt követően Fodor József-Tamás, a Környezetvédelmi Minisztérium tanácsadójaként a jelenlegi törvényes keretek nyomán hozott téves intézkedésekről beszélt, amelyek megakadályozzák a probléma észszerű megközelítését. A zetelaki erdőtulajdonosok nevében Benke József elmarasztalta a medvék kilövését megakadályozó, 2017 és 2022 között érvényben levő törvényt, és az észszerű vadgazdálkodás mellett tette le a voksot. A Vadászokért és Vadászatért Egyesület nevében Vasile Aurelian osztotta meg tapasztalatait. Elmondta, a második világháborút követően hivatalosan mintegy 500 medvét számoltak országszinten, és annak ellenére, hogy vadászásuk nem volt korlátozva, 2000-re már 6000 egyedet meghaladta a számuk. Hegyi Barna, a Békási-szoros természetvédelmi terület képviseletében bemutatta a Gyilkos-tó területének medvementesítési tervéből a létesítendő málnás-áfonyás védelmi övezet telepítési munkálatait.
A WWF Románia részéről a medvék és az ember békés együttélésének finnországi példáját Gabriele Retez ismertette. Hadnagy Lehel a Szilos Vadásztársaság részéről egy hét hónapos megfigyelés eredményeit osztotta meg, amely során két bekamerázott területen mesterségesen etették a vaddisznókat és medvéket, s végül arra a következtetésre jutottak: az etetés ugyan megóvja a mezőgazdasági kultúrákat, de hosszú távon valószínűleg olyan nem megfelelő viselkedési és szaporodási szokásokat vált ki, amely mégsem szolgálná ember és medve konfliktusmentes viszonyát. Gál László, a kolozsvári BBTE biológia és ökológia szakos diákjainak terepgyakorlatáról számolt be, és bemutatta az általa tervezett szeméttároló prototípusát, amely megakadályozza a medve hozzáférését az utcai szeméthez.
Bevonni a tudományt
Szombaton elsőként Hartel Tibor kolozsvári egyetemi tanár állt a pulpitushoz. Elmondta: nemcsak a mindennapi gondok, hanem a fejlődő turizmus és a klímaváltozás miatt sem lehet tovább halogatni a medve-ember konfliktus okainak tudományos feltérképezését. Már a viszonylag kevés felmérés ellenére is nyilvánvaló: a közbeszédben időnként fellángoló vélt okokat a tudományos tények ritkán igazolják. Mivel nincsenek integráló kulturális koncepcióink, sürgető lenne az adminisztratív döntéshozatalnak a tudományt is bevonnia a majdani projektekbe, mivel jelenleg az elmélet alig találkozik a gyakorlattal. De a társadalomnak is oda kellene fejlődnie, hogy a megosztottságon túl észrevegye a józan érveket, mert a globális krízis fel fogja erősíteni a konfliktusokat. A városi embernek a saját érdekében fel kell fedeznie a természetet, mert egy elhibázott döntés olyan „vízesésnek” nevezhető folyamatot indíthat el, amelynek a következményei beláthatatlanok mindenkire nézve.
A helyes megoldások egyik példája éppen Tusnádfürdő, ahol a tudomány és az adminisztráció együttműködik, miközben igyekeznek a zajos politikai diskurzusokon túlmutatni. A konferencia megszervezésére utalva kifejtette: ha egyik napról a másikra nem is várható eredmény, de a jelen rendezvénnyel elvetették a magot. Hangsúlyozta, nem az a gond, hogy ellentétes vélemények ütköznek, hanem azok megnyilvánulási módjával vannak gondok.
Sólyom Andrea a csíkszeredai Sapientia-egyetem szociológusaként arról beszélt, hogy a téma társadalmi percepciója a sajtóhír szempontjából is vizsgálható, mi több, a közhangulat szempontjából kikerülhetetlen, főként akkor, amikor nyilvános adatok hiányában konkrétumokra kellene támaszkodni. Összevetette a Hargita megye területén megjelenő sajtóhíreket a közösségi médiában keringő információkkal, valamint a 112 sürgősségi hívások adataival, és kiderítette, a vészhelyzetek felét vaddisznótámadások teszik ki, mégis a hírekben a medvékkel kapcsolatos konfliktusok terjednek. A tudósítások minőségét is elmarasztalta, mivel ezekből hiányoznak az objektív szempontok, alig taglalják a támadások körülményeit, hallgatnak az áldozatok felelősségéről, minden esetben a medvét tüntetve fel a bűnbaknak, miközben a szerzők a vadak viselkedését ismerő szakemberek véleményére nem kíváncsiak.
Autópályák, altatás
Szabó Szilárd a Hargita megyei környezetvédelmi hivatal képviseletében főként statisztikai adatokat sorolt fel, a természeti környezetet rongáló motorozókkal kapcsolatban pedig megjegyezte, az általa képviselt intézménynek nincsenek eszközei ennek megfékezésére. Mircea Mărginean a Déli-Kárpárok nyugati oldalán végzett terepfelmérés eredményeit ismertette. Egy program részeként állattenyésztőket segítettek villanypásztorok felállításával és párban levő pásztorkutyák odaajándékozásával. A lebonyolítás előtt és után is 300 kérdőívet töltöttek ki. Ebből megállapították, hogy a segítségnyújtást követően a kártételek 93 százalékról 69 százalékra csökkentek. Ruben Iosif a Fogarasi-hegységben található vadászterületen végzett genetikai felmérés eredményeit ismertette. Genetikai vizsgálatokkal a medvék állapotát, nemi eloszlását, az általuk bejárt terület nagyságát térképezték fel, hogy a leszűrt tanulságok nyomán csökkenthessék a medve-ember konfliktusokat.
A Milvus Egyesület nevében Domokos Csaba az autósztráda-építések kapcsán nehezményezte az élőhelyek szétszabdalását, az így elkülönített vadak belterjes tenyésztése ezek genetikai állományának romlásához vezet. Ennek elkerülésére átkelőhelyek beiktatását javasolta, akárcsak Cristian-Remus Papp, aki a WWF Románia részéről az országos úthálózattal kapcsolatos gondokról beszélt. Borka-Vitális Levente állatorvos a szakma állatgyógyászati oldaláról beszélt, amelyet a képzés elhanyagol. A medve befogásakor alkalmazott gyógyszerészeti követelmények hiányosságaira is rámutatott, mert ezek nem mindig alkalmazkodnak egy adott helyzet szükségleteihez. Ráadásul a megfelelő adag beállításához elengedhetetlen a terepen megszerezhető tapasztalat az állat súlyának a lehető legpontosabb megsaccolásához, vagy az ébredési időszak szigorú követése, amelyet a törvény ugyan nem ír elő, de ebben az állapotban nem szabadna magára hagyni az állatot, mivel ilyenkor veszélyessé válhat, és rátámadhat az éppen arra tévedőre. Előadását követően gyakorlatban is bemutatta a medve elaltatásához és befogásához szükséges felszerelést.
Bereczky Leonardo az árván maradt medvebocsok rehabilitálását segítő szervezet képviseletében a munkájuk tapasztalatára alapozva a közbeszédben gyakran elhangzó medvetámadási okokat igyekezett cáfolni. Hangsúlyozta: a medvék vadászata jótékonyan hat a populáció egyensúlyának megőrzésére, de ezt az egyedek korának és nemének szem előtt tartásával kell végezni, és el kell kerülni a rapszodikus szelekció lehetőségét, amikor a jó adaptációs készséggel rendelkező faj urbanizációjának következtében felmerülő gondok esetén a kilövést gondoljuk az egyetlen megoldásnak.
Jancsó Katalin