A nyomtatott sajtó alkonya hozzánk is elérkezett – legyinthet rá bárki, aki már régóta elektronikusan és elsöprő többségben ingyenesen fogyasztja a híreket. Van is igazság ebben, hiszen ha minden pillanatban ott a tájékozódás lehetősége a zsebünkben, a kezünkben, akkor ugyan mi értelme van megvásárolni egy ilyen „ósdi”, nyomtatott hírforrást?

Az elmúlt évtizedekben sokan és sokszor temették már a Gutenberg-galaxist, a papírra nyomtatott gondolat és szellemi termék halálát jósolva. Igaz, elsősorban a könyvek, könyvtárak eltűnését vizionálták, a jóslat azonban nem vált be. Ha jóval kevesebb példányban is, de napjainkban talán soha nem tapasztalt mennyiségű cím jelenik meg, s bár nehezen találja meg az utat az olvasók felé, a könyvesboltok és könyvvásárok jelzik: igény van még erre a több száz éves formára, az olvasási szokások változása ellenére aligha veszik ki a könyv. S ebben az a felismerés is jelentős szerepet játszik, hogy a kultúra, annak terjesztése aligha bízható egészében a piacra, a kiépült köz- és/vagy magántámogatási rendszerek segítsége elengedhetetlen.

Persze, a nyomtatott sajtó, legfőképpen a napilap szerepe nem azonos a szépirodaloméval vagy a szakmai értekezések terjesztésére hivatott könyvekével. Párhuzamba állításuk mégsem légből kapott, főként nem mifelénk, ahol a több évtizedes múlttal rendelkező regionális napilapok – hiszen épp egy ilyen újság szűnt meg most – nem csupán az információközlés szerepét vállalták fel. Tartalmas olvasnivalóval is szolgálnak, mi több, közszolgálatot végeznek (elég, ha arra gondolunk, hogy a kulturális vagy közéleti rendezvényekről még mindig sokan innen tájékozódnak), olvasóközönségük jelentős része pedig leginkább, sőt, legtöbbször kizárólag innen kaphatja meg azt a szellemi táplálékot, amire mindenkinek szüksége van. Annak is, aki nem vásárol és nem is olvas könyvet. A helyi információkról, a hiteles tájékoztatásról, na meg a nagy hírözönben igenis szükséges, a tájékozódást segítő véleménycikkekről nem is beszélve.

Kézenfekvő, hogy a szűkülő olvasótábor, az elszabadult költségek időszakában – a könyvkiadáshoz hasonló módon – nem szabadna hagyni, hogy eme viszonylag kis példányszámú lapok a piaci verseny martalékává váljanak. Hiszen valójában nem is egymással, hanem a kialakult áldatlan viszonyokkal versenyeznek, kizárólag piaci viszonyok közötti fenntartásuk csak ideig-óráig lehetséges.

Megszűnt egy nyomtatott megyei napilap, az erdélyi magyarság egy jelentős közösségének fontos fóruma, testvérlapunk. Közvetlenül négyezer olvasója maradt szegényebb, közvetetten pedig mindannyian veszítettünk.