Nem véletlen, hogy a Kürtőskalács – Édes Ízek Fesztiválja rendezvényen értekeznek az értékekről, hisz a kürtőskalács 2015 óta hungarikum, és ebben igen nagy szerepe volt a háromszéki önkormányzatnak még azelőtt, hogy 2016-ban megalakult a Kovászna Megyei Értéktár és a Kovászna Megyei Értéktár Bizottság, amelynek titkári teendőit a háromszéki értékfeltáró munkát háttérintézményként irányító Kovászna Megyei Művelődéi Központ látja el.

Az eredetileg a három székelyföldi megye – Kovászna, Hargita és Maros – értéktárbizottságai képviselőinek szakmai megbeszéléseként szervezett találkozó igencsak szűk körűre sikeredett, mert a házigazdákon kívül a másik két megye értéktárát nem képviselte senki. Salló Szilárd, a székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa ugyan beszámolt intézményük tevékenységéről, de a Hargita Megyei Értéktár Bizottság tevékenységére nincs teljes rálátása és nem is volt hivatott, hogy képviselje azt.

Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke emlékeztetett a megyei értéktár hat évvel ezelőtti indulására és a székelyföldi értéktár létrehozására, valamint hangsúlyozta, hogy az említett három megye mellett a jövőben Brassót, Barcaságot is be szeretnék vonni, ezzel indokolta, hogy miért hívták meg a megbeszélésre Ambrus Izabellát, Brassó megye alprefektusát. A Cenk alatti városban még nem működik hasonló mozgalom, Brassó megyében sem, ezért minden szakmai segítséget szívesen fogadnak – mondta Ambrus Izabella.

Az erdélyi, székelyföldi, kistérségi és megyei értéktárrendszer azonos a magyarországival, amelyet a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló, 2012-ben érvénybe lépett törvény szabályoz. Erről Szőts-Papp Zsuzsa beszélt, aki felelevenítette néhány sikeres értékazonosító programjukat. Amikor a zalánpatakiakat arra kérték, gyűjtsék össze a családokban fellelhető régi fotókat, egyként mozdult a falu, így készült el a településről egy nagyon gazdag adattár, a több száz fényképből pedig válogattak egy kiállításra valót, és azt szabad téren mindenki megnézhette. Óriási sikere volt. Bodos és Gelence is jelentkezett, hogy elkészítené saját fényképes adatbázisát – ismertette Szőts-Papp Zsuzsa. Elmondta, nagy szeretettel fogadták a különböző települések a Sípok hangja orgonahangversenyeket, amely alkalmakkor a szabadkai származású, évtizedekig Háromszéken tevékenykedő Kolonics István orgonakészítő munkásságát fényképek által népszerűsítették. Kolonics István munkássága és a székelyföldi mofetták jó úton haladnak a kiemelt nemzeti érték besorolás felé, a székely kapu és a székely himnusz már a hungarikummá nyilvánítás előszobájában várakozik a legfelsőbb minősítésre.

Az alulról jövő építkezés, javaslattevés rendkívül hasznos eszközének tartja Szőts-Papp Zsuzsa az értékőrhálózat kiépítését, amely Magyarországon már működik, 2019-ben tizenöt, különböző településekről származó háromszéki diák is részt vett egy értékőrképző táborban, de a diákok a koronavírus-járvány miatt nem tudták hasznosítani tudásukat. Településük időseit kellett volna kikérdezniük, fotózniuk, videózniuk, majd a felvételeket megvágniuk és bemutatniuk – a pályázat révén biztosították ehhez az eszközöket a diákoknak –, de a járvány közbeszólt. Egy következő táborba újból küldenek tanoncokat, ők lesznek majd itthon az értékőrök képzői – mondta Szőts-Papp Zsuzsa.

Lapunk kérdésére a háromszéki értékfelmérési és -azonosítási mozgalmat irányító Szőts-Papp Zsuzsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ örökségvédelmi szakelőadója elmondta, jelenleg harminckét érték szerepel a háromszéki értéktárban, egy javaslat van a várólistán, Budai József bodosi származású, európai hírű pomológus munkássága.

Habár nem olyan ez az értékmustra, mint egy verseny, a helyi közösségeknek minden bizonnyal sokat jelent, ha az általuk megteremtett értéket szélesebb, netán nemzeti szinten értékelik.