Vége az ír sertéstilalomnak

Az ír mezőgazdasági minisztérium ismét engedélyezi a sertéshúsból készített, ellenőrzött termékek forgalmazását, amelyet azért függesztettek fel, mert dioxinnal szennyezett takarmányt találtak több sertéstelepen. A forgalom felújítását ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a termékek igazolhatóan nem a szennyezett takarmánnyal etetett állatok húsából készültek. Az engedély egyelőre csak a már raktáron lévő készletek értékesítésére vonatkozik, az állatok levágására elrendelt tilalom továbbra is érvényben marad. Állatorvosi források szerint a mintegy ötszáz ír sertéstelep közül csak tíz adhatott dioxinnal szennyezett takarmányt az állatoknak: az ír hatóságok közlése szerint tíz sertéstelepen találtak olyan takarmányt, amely a megengedettnél százszor több dioxint tartalmaz. A dioxinnal szennyezett ír sertéshúsból világszerte huszonegy országba szállítottak, köztük tizenkét uniós államba, így Romániába is. Az ide behozott több mint 130 tonna alapanyag többségét feldolgozták és értékesítették, a múlt héten még fellelhető termékeket visszavonták a forgalomból. Háromszéken nem forgalmaztak dioxinnal szennyezett hústermékeket.

Emlék a hagyományos disznóvágás

Egyre kevesebb hely van Magyarországon, ahol még ünnep a disznóvágás. Néhány éve még szinte minden falusi portánál természetes volt a disznótartás. Mára csak mutatóba maradt egy-egy jószág. Ennek elsősorban anyagi okai vannak, de sokakat a piszok és a bűz is elriaszt. A disznóvágásig az állatra a tulajdonosa 30 000—35 000 forintot költ, maga a feldolgozás sem olcsó mulatság, hiszen a töltelékhez szükséges rizs, fűszerek, só, bél, paprika újabb 7000—8000 forintba kerül. A költségeken túl egyre többen nem vállalják az állattartással járó kötöttséget, az etetést reggel-este, a szagot és a koszt. Ha mégis ragaszkodnak a saját készítésű sonkához, marad nekik a hasított fél sertés. Hátránya azonban, hogy nincs belsőség, így véres és májas hurkát, disznósajtot sem lehet belőle készíteni.

A vadállományt tizedelik az ébren maradt medvék

Még nem merültek téli álomba az Ukrán-Kárpátok észak-bukovinai vonulatának barnamedvéi, amelyek kártevésükkel komoly gondokat okoznak a vadgazdaságoknak. A Kárpátok észak-bukovinai részében élő medvék száma jelenleg meghaladja a harmincat. A mackók december közepe táján sem akarnak téli álomra szenderülni, mert a hegyoldalakon vékony a hótakaró. A hegyekben kóborló medvékkel most az a gond, hogy jelentős mértékben károsítják a térség vadállományát. Zsákmányszerző portyázásaiknak főként őzek és vaddisznók esnek áldozatul.