A Nyugatot ostorozza Putyin

Mint ismert, Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között tartottak úgynevezett népszavazást az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról, a szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak „referendumot”. A „népszavazások” eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93–99 százalékos támogatottságát mutatták.

Vlagyimir Putyin az említett négy ukrán megye annektálásáról szóló aláírást megelőzően tartott beszédében a harci cselekmények azonnali befejezésére és a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel a kijevi rezsimet. Leszögezte, hogy Oroszország nem fogja elárulni a „felszabadított területek” lakosságát, mert az ott élő emberek örökre állampolgáraivá váltak Oroszországnak. Az orosz elnök szerint a népszavazáson – amelyet a nemzetközi közösség nem tekint legitimnek – egyértelmű döntést hoztak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében a népek egyenlőségének és önrendelkezésének az ENSZ Alapokmányába foglalt joga alapján. Putyin megfogadta, hogy Oroszország az új területeket minden rendelkezésére álló eszközzel meg fogja védelmezni.

Terjedelmes, geopolitikai, történelmi és ideológiai eszmefuttatásokat tartalmazó szónoklatában az orosz elnök egyebek között azt mondta, hogy Moszkva nem törekszik a Szovjetunió helyreállítására. A beszéd az „ököljogon alapuló amerikai diktátum” és a nyugati hegemónia hanyatlásának és az orosz szuverenitás megvédése szükségességének vezérgondolatára épült. Putyin egyebek között azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy hibrid hadviselést folytat Oroszország, a világ többi része ellen pedig neokolonialista diktátumpolitikát. Érvelése szerint a Nyugat megszegte az Oroszországnak adott ígéreteit, ezért nincs erkölcsi joga demokráciáról beszélni. Megvádolta az Egyesült Államokat, hogy az orosz energiahordozók kiszorításával az iparától akarja megfosztani Európát, és magának megszerezni ezt a piacot, miközben az európai elitek szerinte tudatosan árulják el saját népüket. Putyin azt mondta, hogy „az angolszászok számára kevesek a szankciók, és áttértek a diverziókra” az Északi Áramlat vezetékei elleni robbantások megszervezésével, és „gyakorlatilag hozzáláttak az összeurópai energetikai infrastruktúra megsemmisítéséhez”. „Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez kinek hasznos. És akinek ez hasznos, az tette ezt” – hangoztatta Putyin.

Beszédét a Mögöttünk az igazság! Mögöttünk Oroszország! szavakkal zárta, majd aláírta az Oroszországi Föderáció jogalanyává válásáról szóló szerződést a négy megszállt ukrajnai régió vezetőjével. A donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és herszoni régió nevében a dokumentumot Gyenyisz Pusilin, Leonyid Paszecsnyik, Jevgenyij Balickij és Vlagyimir Szaldo ellenjegyezte. A Kreml Szent György Termét megtöltő politikusok és közéleti szereplők tapssal és Oroszország, Oroszország! ovációval köszöntötték az aktust. Az aláírás alkalmából Moszkva belvárosában szabadtéri koncertet rendeztek.

Az új területek annexiójáról szóló szerződéseket még az alkotmánybíróságnak is jóvá kell hagynia, majd az orosz parlament mindkét házának ratifikálnia kell, a vonatkozó alkotmánymódosítás elfogadásával együtt, amelyet még az elnök is aláír majd. Az alsóház legközelebb ma, a felsőház pedig kedden ülésezik.
 

A NATO-ba lépne Ukrajna

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette: Ukrajna kérelmet nyújt be, hogy gyorsított eljárásban csatlakozhasson a NATO-hoz. Erről az ukrán államfő hivatalos honlapján és a közösségi oldalain tájékoztatta a közvéleményt. „De facto már végigjártuk a NATO-ba vezető utat. De facto már bizonyítottuk, hogy kompatibilisek vagyunk az észak-atlanti szövetség szabványaival. Bízunk egymásban, segítjük egymást és védjük egymást. Ez az észak-atlanti szövetség. De facto” – fogalmazott Zelenszkij. Kérelmével Ukrajna de jure, azaz jogi értelemben is megpályázza a NATO-tagságot, és kéri a gyorsított eljárás alkalmazását. Ukrajna NATO-csatlakozásának kérelmét Volodimir Zelenszkij elnök, Ruszlan Sztefancsuk házelnök és Denisz Smihal miniszterelnök írta alá kamerák előtt.

Zelenszkij bohózatnak nevezte a népszavazást és Putyin bejelentését. Az ukrán államfő kijelentette azt is, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalásokra Oroszországgal, de nem Putyinnal, hanem egy másik orosz elnökkel.
 

Európa nemet mond

Az Európai Tanács tagjai közös nyilatkozatukban határozottan elutasították és elítélték Oroszország azon döntését, hogy az Oroszországi Föderációhoz csatolja a négy ukrán megyét. Az európai uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács mindenekelőtt hangsúlyozta: Oroszország a szabályokon alapuló nemzetközi rend szándékos aláaknázásával, Ukrajna függetlenséghez, önállóságához és területi egységhez fűződő alapvető jogainak megsértésével, továbbá az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban rögzített alapelvek megsértésével a globális biztonságot kockáztatja. „Nem ismerjük el és sohasem fogjuk elismerni az elfoglalt ukrán területeken tartott népszavazások eredményét. Soha nem fogjuk elismerni a területek jogtalan annektálását” – fogalmaztak.

A határozatok semmisek, semmilyen joghatással nem járhatnak. A Krím, Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk Ukrajna részét képezik – írták, majd közölték: felszólítanak minden államot és nemzetközi szervezetet, hogy utasítsák el a területek orosz bekebelezését. Ukrajna legitim jogát gyakorolja, amikor honvédő háborút folytat az orosz agresszióval szemben azért, hogy visszanyerje teljes ellenőrzését területei felett. Ukrajnának joga van felszabadítani a megszállt területeit a nemzetközileg elismert határain belül.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitteren videóüzenetében azt hangoztatta, hogy az elfoglalt ukrán területek elcsatolása felelőtlen lépés Moszkva részéről, ami még inkább elmérgesíti a helyzetet. Oroszország fellépésének megerősítése mellett döntött, Európának ugyanakkor a béke helyreállítására, a biztonság szavatolására kell törekednie. Az ukrán állampolgároknak üzenve közölte: az Európai Unió továbbra is mellettük van, az EU kiáll az ország függetlensége és területi egysége mellett. Közölte, hogy az energiaárak Oroszország okozta megemelkedése mindenkire hosszan tartó hatással lesz. „Mindenkinek meg kell értenie, hogy a világ új szakaszba lépett” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke, majd hozzátette: az Európai Unió senkit sem hagy magára.
 

Ukrajna mellett a NATO

A megszállt ukrán területek annektálása a konfliktus kezdete óta a legsúlyosabb lépés a feszültség fokozásának irányában – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár brüsszeli sajtótájékoztatóján. Az Ukrajnát támadó Vlagyimir Putyin orosz elnök további több százezer katonát mozgósított, felelőtlen nukleáris kardcsörtetésbe kezdett és törvénytelenül újabb ukrán területeket annektált. Ez mind együttvéve a háború kezdete óta a legsúlyosabb lépése Oroszországnak, hogy tovább szítsa a feszültséget – mondta Stoltenberg. „Putyin földrablása” törvénytelen, a második világháború óta nem volt példa ilyen erőszakos elcsatolási kísérletre. Megerősítette, hogy a NATO-szövetségesek soha nem fogják ezeket a területeket Oroszország részeként elismerni. Hangsúlyozta továbbá, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, de támogatja Ukrajnát, ameddig csak szükséges, az önvédelemhez való jogának érvényesítésében.

Arra reagálva, hogy Ukrajna pénteken kérte gyorsított eljárású felvételét a szövetségbe, a főtitkár kijelentette: az európai demokráciáknak joguk van a NATO-tagságra pályázni, és a szervezet tiszteletben tartja ezt a jogot. „Támogatjuk Ukrajnát abban, hogy megválassza a saját útját, és azt, hogy milyen biztonsági megállapodások részese kíván lenni” – jelentette ki. A NATO arra összpontosít, hogy katonai támogatást nyújtson Ukrajnának, és a tagság továbbra is nyitva áll az ország előtt, ugyanakkor ennek eldöntéséhez egyhangúságra van szükség a szövetség tagállamai között.