A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos őszi seregszemléje nem csupán az ünnepélyes díjkiosztásra adott lehetőséget, Édler András György elnök a megye gazdasági helyzetét is elemezte. A továbbiakban a tavalyi év mérlegeredményeit összegző bemutató néhány kiemelt megállapítását ismertetjük.
Egy világcég forgalmának töredéke
A valamivel több mint ötezer (5074) mérlegképes háromszéki cég összforgalma tavaly meghaladta a nyolcmilliárd lejt, összesített bruttó nyereségük pedig a 800 milliót közelíti (rögzítve a pontos számokat az összforgalom 8 093 060 150 lej, a bruttó nyereség 786 597 801 lej volt). Ez azt is jelenti, hogy a bruttó profitráta átlagosan tízszázalékos volt a megyében. Mindezt 26 123 alkalmazottal sikerült megvalósítani, vagyis – tehetjük hozzá egy egyszerű számítással – egy alkalmazott közel 310 ezer lejt „termelt” átlagosan egy esztendő alatt és több mint 30 ezer lej bruttó nyereséget valósított meg.
Egy korántsem szokványos összehasonlítás szerint – ez is elhangzott az értékelőn – ez a forgalom töredéke, mintegy négy és fél ezreléke az egyik legnagyobb multinacionális cég, az Apple éves forgalmának. Más megközelítésben a techóriás 2021-es forgalma 222-szerese volt a háromszéki cégek összforgalmának, nyeresége pedig csaknem ezerszerese.
Ami az egy évvel korábbi eredményeket illeti, mind a forgalom, mind a nyereség tekintetében 2021 abszolút értékben jobb teljesítményt hozott, mint a tavalyelőtti év, csaknem 16 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le a háromszéki cégek összességében, mint 2020-ban, a bruttó nyereség bővülése pedig meghaladja a 28 százalékot, a megye cégei 105 személlyel többet foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. Ez a korábbi évek átlagos éves bővülésének mintegy kétszerese, ami – a kamara elnöke szerint – annak köszönhető, hogy a járvány után a cégek „megrázták magukat”, és a 2020-ban elkönyvelt veszteségeket sikerült kompenzálni.
Az ipar a vezető ágazat
Az ágazatok „versenyében” az ipar és a kereskedelem adja a megye forgalmának, illetve nyereségének döntő hányadát, hiszen összességében 68, illetve 57 százalékban vesz részt a megye gazdaságában (az ipar néhány százalékkal megelőzi a kereskedelmet). A harmadik helyen e tekintetben a szolgáltatási szektor áll, amely a forgalom 15, a bruttó nyereség 25 százalékát adja. A többi ágazat – az építőipar, a mezőgazdaság, a turizmus, a kutatás-fejlesztés és high-tech – forgalma összesen 17 százalékot tesz ki (sorrendben 7, 5, 3 és 2 százalékot), míg a jövedelmezősége valamivel magasabb (10–10 és 4–4 százalékos).
A mikrovállalkozások otthona
Ami a működő cégek méretét illeti, igaz az a mondás, hogy Háromszék a kis cégek térsége, hiszen 90 százalékuk mikrovállalkozás, további közel 10 százalékuk pedig kis- és közepes vállalkozás (kkv), és csupán 0,20 százalékra tehető a nagy cégek aránya. Ehhez képest a 10 legnagyobb cég a megye forgalmának egynegyedét adja, további hatvan közepes vállalat pedig a forgalom egynegyedét. Ez azt jelenti, hogy a megye üzleti forgalmának felét mindösszesen 70 vállalkozás valósítja meg, a gazdaság másik felét pedig közel ötezer kis cég forgalma adja.
A bruttó nyereség tekintetében más a helyzet: a profit 96 százalékát a kkv-k termelik meg, ráadásul méretükhöz képest fordított sorrendben: a mikrovállalkozások 18, a kis vállalatok 11, a közepes cégek 8 százalékot, míg a nagy cégek a megye bruttó profitjának 2 százalékát adják. Édler András szerint az, hogy a kkv-k megyéje vagyunk, azt is jelenti, hogy a megtermelt nyereség nem vándorol más térségekbe, országokba, netán adóparadicsomokba, ám az is látszik, hogy a nagy cégek nyereségrátája jóval alacsonyabb. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek a vállalkozások rosszabbul dolgoznának, hanem minden bizonnyal azt, hogy fiskálisan „ügyesebben” könyvelnek, nyereségük valahol máshol hasznosul.
Az elemzésben azt is megvizsgálták, hogy a cégek méretét tekintve egy-egy alkalmazott átlagosan mennyi bruttó nyereséget „termel”. Eszerint miközben a mikrovállalkozások az alkalmazottak 28, a kis cégek 31, a közepes vállalkozások 23, míg a nagy vállalatok 18 százalékát foglalkoztatják, az egy munkavállalóra visszaosztott bruttó nyereség csaknem fordított sorrendet mutat. Míg a mikrovállalkozások esetében egy alkalmazott által átlagosan „megtermelt” nyereség 8300 euró évente, addig a kis cégek egy-egy alkalmazottja 7200, a közepes cégeké 5700, a nagy vállalatok egy-egy munkavállalója pedig 1300 euró bruttó profitot „valósított meg”.
Az első tíz
A működési helyüket tekintve nagyjából kétharmad-egyharmad arányban városi és vidéki bejegyzésű vállalkozásokról beszélhetünk Háromszéken. Az öt várost tekintve pedig Sepsiszentgyörgy 67 százalékban vezeti a listát, Kézdivásárhely és Kovászna 15, illetve 8 százalékát adja, míg a vállalkozások öt-öt százaléka Baróton illetve Bodzafordulón van bejegyezve.
A mérlegfőszámok tekintetében a legeredményesebb tíz vállalatnál nem tapasztalható túl nagy változás a 2020-as eredményekhez képest. A legnagyobb forgalmat lebonyolító vállalat Háromszéken továbbra is a Baróton bejegyzett Fabrica de Lapte Brașov nevű cég, amelynek közel 600 millió lejes forgalma csaknem kilenc százalékkal több, mint a 2020-ban megvalósított, ám nyereségrátája alig haladja meg az egy százalékot. Mi több, ahogy elhangzott, a vállalat valójában Brassó megyében működik, csupán székhelyét jegyezte be egy baróti címre.
A forgalom tekintetében a Dunapack a második legnagyobb cég a megyében, míg a harmadik és a negyedik helyen két, teljes mértékben helyi tőkével működő vállalkozás, a Bertis és a Nexon található. A további sorrend: HS Timber (rétyi fafeldolgozó), Conico, HCR (többek között a barcarozsnyói Dino-parkot működtető vállalkozás), a Walor, a Zarah Moden, a Hope Sped, a Lucifer és a Compact (a Depo működtetője). A kamara elnöke külön kiemelte, hogy a legnagyobb forgalmat lebonyolító tíz cég fele helyi vállalkozók munkája nyomán nőtte ki magát. Érdemes megjegyezni, hogy az első tíz vállalat a megye összforgalmának közel 24 százalékát adja, miközben a nyereség 6,64 százalékát, és több mint háromezer alkalmazottat foglalkoztat (az összes foglalkoztatott 11,54 százalékát).
A megvalósított bruttó nyereség vonatkozásában az első tíz közé hat helyi tőkével működő vállalkozás került, közülük is látványos volt a bálványosi szállodát és fürdőközpontot működtető cég eredménye, amely egy évvel korábban e tekintetben csupán az ötvenhatodik volt, míg a tavalyi eredmények nyomán a második helyre ugrott: az Imperial Hotel Management Kft., miközben üzleti forgalmát megduplázta, a nyereséget tekintve csaknem hat és félszeres növekedést ért el, mint egy évvel korábban. Édler András szerint ez azt jelzi, hogy a turizmus a járványsokk után kezd magához térni.
A bruttó nyereség szempontjából egyébként a 2020-ban negyedik helyen álló Combridge távközlési cég került az első helyre 2021-ben, a harmadik pedig a kökösi térkőgyár, a Viastein lett. További sorrend: HS Timber, Conico, HCR, Walor, Bertikris, Compact és Skat Kart (egyébként mindenik korlátolt felelősségű társaság, kft.). A megye legnyereségesebb tíz cége az összprofit 12,26 százalékát adja.
A foglalkoztatottak számát illetően a négy készruhagyár – New-Fashion, Zarah Moden, RGT és Secuiana – továbbra is az első tíz között szerepel, összesen 2137 alkalmazottal, de további két és fél ezer alkalmazottat foglalkoztat a Bertis, HS Timber, a baróti tejgyár, a sepsiszentgyörgyi Közművek, a Dunapack és a Tega. Egyébként a legnagyobb foglalkoztató a Bertis csoport, a Bertis és a Bertikris összalkalmazottszáma 777-re rúg.
