A békét Ukrajna támogatásával lehet elérni Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint, akinek kormánya a felsőházban is bizalmat kapott szerdán késő este. A szenátus 115 igen, 79 nem szavazattal és 5 tartózkodással bizalmat adott a Meloni-kormánynak, miután a képviselőház többsége már kedden támogatásáról biztosította.
Giorgia Meloni ugyanazt a beszédet nyújtotta be a felsőházban, melyet az alsóházban mondott el. Ebben egyebek mellett leszögezte: az Európai Unióban nincsenek első és másodosztályú tagok. Szerinte a tagállamok és a polgárok Európában már minden felett elveszítették az ellenőrzést. „Az energiaválsággal vettük észre, de nem az az egyetlen. Nekem úgy tűnik, Európa több vonatot lekésett, és nem a szuverenisták miatt, mivel, jelzem, nem ők irányítanak Európában” – hangoztatta.
„Mindig Orbánnal példálóznak, de Németország utóbbi hetekben tanúsított magatartását – amelyet meg is értek, mivel saját nemzeti érdekeit védi – minek nevezik? Európaiságnak?” – fejtegette Meloni utalva arra, hogy Németország külön utas mentőcsomagot dolgozott ki az energiaválság hatásainak megfékezésére, az uniós tagállamok rosszallását váltva ki ezzel. Meloni azt is kijelentette: az általa vezetett jobboldali kormány az első helyre a nemzeti érdekek védelmét teszi, és hallatni akarja a hangját az EU intézményeiben. „Aki kérdéseket tesz fel Európáról, nem ellenség vagy eretnek, hanem pragmatikus, aki nem fél kimondani, hogy valami jobban is működhet” – mondta. Leszögezte: Olaszország a nyugati világhoz, a keresztény-zsidó gyökerekkel bíró Európához tartozik. Az ország azon Szent Benedek örökösének tartja magát, aki Európa védőszentje.
Ami a migrációs politikát illeti, kifejtette: senki sem vitatja a háború és üldöztetés elől menekülők jogait, de nem szabad az emberkereskedőkre bízni, hogy eldöntsék, ki léphet be Olaszországba. „Olaszországba nem lehet törvénytelenül belépni, véget kell vetni az illegális utaknak, megtörve ezzel a földközi-tengeri emberkereskedelmet” – jelentette ki. Giorgia Meloni elítélte az 1938-as olaszországi faji törvényeket, hangsúlyozva, hogy sohasem állt közel az antidemokratikus rezsimekhez, „közöttük a fasizmushoz sem”.
Az ukrajnai háborúról úgy vélte: téved, aki azt hiszi, hogy az ukrajnaiak szabadságát ki lehet váltani saját nyugalmunkkal. A háborúkban a felek közötti tárgyalásokat csakis egyensúlyteremtéssel lehet előmozdítani. „Hacsak nem akarjátok azt állítani, hogy a békét megadással lehet elérni, a békét Ukrajna támogatásának folytatásával lehet elérni, lehetővé téve számára a védekezést. Azon dolgozunk, hogy igazságos béke szülessen, de meg kell értenünk, hogy az miként érhető el: békét nem lehet teremteni szivárványszínű zászlók lobogtatásával a tereken” – mondta. Giorgia Meloni arra utalt, hogy a pacifisták ilyen zászlókkal tüntetnek.
A párt- és frakcióvezetők felszólalásai között várakozás előzte meg a Hajrá, Olaszországot (FI) elnöklő Silvio Berlusconi szavait, aki kilenc év után tért vissza a parlamentbe, ahonnan 2013-ban adócsalás miatti jogerős ítélet miatt zárták ki. Berlusconi örömét fejezte ki, hogy éppen akkor térhetett vissza a szenátusba, amikor az olaszok ismét a jobbközépre bízták a kormányzást. Emlékeztetett, hogy 28 évvel korábban ő indította útjára a jobbközép koalíciót.
