Mert ez a közösség összeadja jövedelme egy részét, és elvárja, hogy a dolgok mind közösségi, mind egyéni szinten rendeződjenek. Érezhető legyen a javulás, s ami még fontos, a pénzt ne olyasmire költsék, ami számára nem jó — nem szükséges, netalán káros vagy éppen nem időszerű. Azt gondolom, ezen elvárásoktól való eltérésből ered az elégedetlenség, a kritika. Elenyésző része megjelenik a Háromszékben, s ez valakiknek, akik az adófizetők pénzén élnek, nem tetszik. Válaszuk erre a nagy port kavart szerkesztőségi kilakoltatási ukáz. Rossz lépés, mert ez a kis szerkesztői csoport egyre közkedveltebb nemcsak városunkban, megyénkben, hanem az internet jóvoltából külföldön is. Igényes munkájukat sok elismerés, dicséret illeti...

A fent említett lapszámban városunk polgármestere egyfajta készséget mutat a panaszok, kritikák, javaslatok, elvárások orvoslására. Ezért bátorkodnék az említettekhez újabbakat felsorakoztatni. Vajon helyes volt-e az állomásnál lévő butikoknak egy eléggé forgalmas út kellős közepére költöztetése? Elismerem, a régiek több szempontból nem feleltek meg, de a sziget igen balesetveszélyessé vált a gyalogosok számára, ráadásul nemigen kedveltek azok a vékony kis beton járdaburkolók sem, mert csak pár évig tartanak, miközben a kő — mely itt bárhol megtalálható — több száz évig szolgálhat.

Néhány hónapja igencsak nagy elégedetlenséget váltott ki több száz adófizetőből, hogy megkérdezése nélkül közel harmincéves munkáját akarják lerombolni az árterületre ültetett zöldségesek felszámolásával. A vízről hallva egyébként további kellemetlen élmények törnek felszínre. Valamikor családonként medencényi mennyiséget fizettünk havonta, és ahogy emelkedett a víz ára, elkezdődött az akkor igencsak nagy utánajárást igénylő jóváhagyások megszerzése a fogyasztásmérők beszereltetéséhez. Ideig-óráig csend volt, majd újra drágulni kezdett a víz és ezzel együtt a csatornázási díj, utóbbit nemrég száz százalékkal emelte a tanács. S mintha ez nem lenne elég, azon a fránya cetlin újabb rovat jelent meg: a vízveszteség. Az ilyenfajta nem törvényes, főképpen nem létező szolgáltatás meg az aránytalanul magas, gyakori áremelések szültek egy másik fajta, úgy mondanám, szemtelenséget, s ez már jelenséggé nőtte ki magát: a legkülönbözőbb okokra hivatkozva vagy jó ismeretség, barátság címén havonta több személyt törölnek az úgynevezett közköltség listájáról, és újra a becsületes, adózó nagycsaládos kapja a pofont.

Más: a tévében többször is olvasható a képernyő alján futó szalagon, hogy mikor, hány ezer FNI-kárvallott kapott kárpótlást. De hogy hol, mikor, kik és hogyan, nem tudni. Ha kicsit bővebben vagy érthetőbben lehetne erről is tájékoztatni, gondolom, nem csak én köszönném meg.

Tisztelettel,

Bálint József, Sepsiszentgyörgy