Kiderül, a megkérdezett magyarok 46,8 százaléka nagyon bízik Băsescuban, míg Markóban csak 46,1 százalékuk. Emil Boc D-LP elnök 22,3 százalék bizalmát élvezi, míg Mircea Geoană csupán 9,4 százalékét. Horváth István, a Nemzeti Kisebbségek Problémáinak Tanulmányozásával foglalkozó Intézet igazgatója sajtótájékoztatón elmagyarázta, minek köszönhető ez a különbség Băsescu és Markó között. ,,A magyarok számára a román politikusok más szinten vannak, őket nem feltétlenül a magyar politikusokkal hasonlítják össze" — szögezte le. A közvélemény-kutatás szerint a magyarok 42,1 százaléka és a románok 39 százaléka számára egyáltalán nem bír fontossággal a politika. A magyarok 85,5 százaléka, illetve a románok 79,5 százaléka vallotta azt, hogy a legnagyobb bizalma az egyházban van, és legkevésbé a parlamentben bíznak: a magyaroknak 21,9 és a románoknak 15,6 százaléka. A kutatás eredményei szerint a romániai magyarok jobban bíznak az állami intézményekben, mint a románok.

A felmérés egy része az etnikumközi viszonyok változását tanulmányozza. Ebből kiderül, miközben Havasalföldön és Moldvában nem vagy alig változott a magyarok megítélése, Erdélyben a románok 68 százaléka véli úgy, hogy jó az együttműködés románok és magyarok között, szemben a 2000-ben mért 43,1 százalékkal. A magyarok 72,8 százaléka nyilatkozta azt, hogy bízik a románokban. A felmérésből kiderül: a románok szerint a magyarok büszkék, egységesek, önzőek, civilizáltak és szorgalmasak. A romániai magyar közösség, szorgosnak, becsületesnek, megosztottnak és civilizáltnak tartja magát.

A Szociális kohézió és interetnikus légkör Romániában elnevezésű közvélemény-kutatás 2008. október 23. és november 23. között készült két párhuzamos reprezentatív mintán: az egyik mintát a romániai 18 éven felüli lakosság szolgáltatta, a másikat pedig a romániai magyar kisebbség. Az első reprezentatív mintába 1189 alanyt választottak Románia minden régiójából. A magyar kisebbségre vonatkozó mintában 534 erdélyi, partiumi, máramarosi és bánsági alanyt kérdeztek meg. A magyar nemzetiségű válaszolók száma összesen 612. A hibalehetőség plusz/mínusz 2,9 százalék az országos minta esetében, illetve 4 százalék a magyar kisebbségi minta esetében.

Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, az Agerpress hírügynökségnek a nagy hibaszázalékkal magyarázta a közvélemény-kutatás eredményeit. Kifejtette, az elmúlt időszak felmérései azt mutatják, az emberek ilyen alkalmakkor mást mondanak, mint amit gondolnak. ,,A romániai emberek nem szokták meg, hogy a valós véleményüket mondják, ezért igen nagy a közvélemény-kutatások hibaszázaléka" — fejtette ki.