Hivatalosan a Kriza János Országos Balladamondó, Balladaéneklő és Mesemondó Verseny országos döntője zajlott a hétvégén Sepsiszentgyörgyön, valójában azonban várakat védtek és erősítettek meg a részt vevő diákok: ahogy a szervező Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségét (AESZ) képviselő Zsigmond Emese, a Napsugár gyermeklap nyugalmazott főszerkesztője az evangélikus egyháztagok köszöntéséből – Erős vár a mi Istenünk! – kiindulva elmondta, az Istenbe vetett hit mellett az anyanyelv vára, a hagyományok, a népi kultúránk által kínált tiszta és világos képünk, közösségi erkölcsünk, humorunk is izmosodott ezen a rendezvényen, amely a sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban kezdődött és végződött.
És a szemnek is sokat adott, már az első szó elhangzása előtt is, mert a 15 erdélyi, partiumi, bánsági és moldvai megyéből, illetve a fővárosból érkező kisebb-nagyobb gyermekek saját tájegységeik népviseletében léptek fel: a többféle székely ruhán kívül szatmári, bihari, kalotaszegi, szilágysági, mezőségi, széki, csángó és más öltözetek kavarogtak a verseny helyszínein (a templomon kívül a Mikes Kelemen és a Plugor Sándor líceumokban, a Kónya Ádám Művelődési Házban, a Bod Péter Megyei Könyvtárban, de még a Magma kortárs kiállítótérben is meséltek, énekeltek a döntősök) és a belvárosban. A verseny után a kisebbeket a Cimborák Bábszínház Ha Szent György lehetnék... című zenés-maszkos bábjátékára vitték el kikapcsolódni, a középiskolásokat és a tanárokat, zsűritagokat pedig az M Studio többszörösen díjazott Lift című előadására. A hangulatot a találkozás öröme is emelte, hiszen kétévi kényszerű kihagyás után sikerült kiszabadulni a képernyő magányából és újra együtt ünnepelni az élő magyar szót.
A díjazást vasárnap reggelre időzítették, hogy a távolabb élők is hazaérjenek. A mese-, balladamondók és balladaéneklők külön-külön és korosztályok szerint (előkészítő, első és második osztályosok, harmadik-negyedik, ötödik-hatodik, hetedik-nyolcadik és kilencedik-tizenkettedik osztályosok) csoportosítva versenyeztek, és a 178 diákból 91 visz haza oklevelet, közülük 19 háromszéki; a szervező AESZ mellett a Napsugár gyermeklap, a Háromszék napilap, a Bod Péter Megyei Könyvtár, a nagyajtai unitárius egyházközség is ajánlott fel különdíjakat. Jó volt látni, hogy nem csupán a tömbmagyarságból és a nagyobb városi iskolákból jöttek a hallgatóságot elbűvölő, megható vagy megnevettető, szép szavú gyermekek, hanem a szórványból és az eldugott falvakból is, például a moldvai Külsőrekecsinből, a máramarosi Szamosardóból vagy a Maros megyei Küküllődombóról is került díjazott. Az útravaló azonban mindenkinek szólt: Zsigmond Emese arra biztatta a verseny résztvevőit, hogy ne hátráljanak meg a kihívásoktól, csináltassák meg a vasbocskorokat, és vágjanak neki bátran az üveghegynek.
