Csügrösök között Zabolán

2022. november 16., szerda, Faluvilág

Zabola ragadványneve volt valamikor, de még nem feledte el a nép. Páván Demes Botond barátomtól hallottam első alkalommal ezt a jelzőt ragadványnévként. Hallottam a szót én már gyerekkoromban is, amikor anyám almát reszelt, mert almás tésztát készült sütni, a frissen kinyomott almalevet pedig velünk itatta meg, mondván: Nesztek, igyátok, frissen a legjobb a csügör.

  • „Egykor vár állt itt”.  Albert Levente felvétele
    „Egykor vár állt itt”. Albert Levente felvétele

Egy XIX. században megjelent könyv szerint „a csügör itt inkább almából készült, az összezúzott alma kisajtoltatik s szitán át hordóba szüretik, erjedéskor a fehér haboktól tisztíttatik, s folyvást tiszta hordóba szüretik, midőn a fehér haboktól teljesen megtisztul, a csügör készen van”. Feljegyezték, hogy Háromszék jó almatermő vidék volt, s a legjobb csügört Sepsiszéken Szentkirályban készítették. Azóta sok minden megváltozott mifelénk, egyre többen termesztik a meleg, napsütötte tornácok elején a borszőlőt, vásárolnak gyümölcsöt az Ókirályságban, annak a levéből, a mustból már bort készítenek, aki  arra nem tud vállalkozni, megmarad a Sepsimartonoson vagy az Árkoson sajtolt nemes pasztörizált almalé mellett.

 

Mesél a hely

Zabola a Háromszéki-havasok napnyugat felé néző festői előterében terül el. Megyénk keleti határvonala 1968 óta az említett havasok tetejét követi, a hazai hivatalos geográfia a Háromszéki-havasok keletre néző oldalát Vranceai havasoknak keresztelte el. Régóta magyarság lakta vidék a nyugati oldal, bizonyították régészeink, akiknek alkalmuk volt a zabolai Tatárhalmon ásatásokat végezni, s miközben bronzkori település nyomait keresték, egy kora középkori magyar temetőre bukkantak. 1969–70-ben összesen 192 sírt tártak fel, az ott nyugvók nem pogányok voltak, az ujjcsontjaikon megtalálták a kereszt motívumot. Nekem is megadatott az a szerencse, hogy 1970-ben, már erdővidéki lakosként, eljuthattam a zabolai ásatások helyszínére, szememmel látni a valóságos csodát.

A régészeti végkövetkeztetés szerint az ott eltemetett népcsoport az Árpád-kori magyar királyság távolabbi területeiről érkezett ide. Az ezt követően érkező székelyek Szászsebes, Szászkézd és Szászorbó környékéről húzódtak keletebbre, a mai Háromszék területére. Zabolai utam alkalmával Székelytamásfalva felől pillantottam meg a Tatárhalmot s az annak tetején álló emlékkopját. Csend volt, a visszalapátolt sírok hallgattak, mint a múlt fontos „tanúi”.

 

Katolikus templom

 

Hol lehetett Zabola vára?

A Zabola központjában emelkedő református vártemplom idegenforgalmi érdekesség. Az egykor szépen berendezett katolikus templom a reformáció kezdetekor a református közösség tulajdonába került. A középkori gótikus templom ajtó- és ablaknyílásait faragott kőkeretek díszítik. Hajdanában védelmi célokat is szolgált.  Tetőpárkánya alatt vakárkádsor húzódik. Tojásdad alakú várfala egykor magasabb volt, középkori kaputornyán barokk hagymasisakos harangtorony emelkedik. A hagyomány, melyben a helyiek ma is hisznek, feltételezi, hogy a vártemplom helyén lehetett a sokat emlegetett „Zabola vára”, sőt, azt is hinni merik, hogy az egykori vár köveiből épült az első templom.

Megmaradtak szép, csúcsíves ablakai. Különös értéke a déli bejáró kora reneszánsz faragott kő ajtókerete, amelyen még látható a késő gótikus pálcatag. Szép a katolikus korból megmaradt sekrestyeajtó, a szamárhátíves szentségtartó, a szentély emberfős gyámkövei. Az épületbelső igazi ékessége a 124 festett kazettából álló mennyezet és az orgonakarzat mellvédjeinek virághímes táblasora 1772-ből.

A templom régi harangtornyát 1666-ban építtette Basa Tamás, Háromszék főkapitánya, aki Kós Károly Varju nemzetség című művéből ismert. A vizesárokkal körülvett várfal, a kaputorony és védelmi emelet építését a XVI. század első felére helyezik a történészek.

Látogatásom idején örömmel szemléltem, hogy kívül-belül meg­újult az ősi templom, éppen az Ein­schek-orgonát javították. Megmaradtak a templom „tatár fejeket” ábrázoló, eredeti boltozati gyámkövei.

 

Zabolán született

gróf Mikes Borbála gyermekeként gróf Mikó Imre (1805–1876) államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész, közmunka- és közlekedésügyi miniszter, akit méltán illetnek „Erdély Széchenyije” megtisztelő címmel. Anyagi segítségével alakult meg 1859-ben Sepsiszentgyörgyön a református kollégium, jelenlegi nevén Székely Mikó Kollégium. Mellszobra a templomvár előterében látható, alkotója Petrovits István (1991).

Az 1860-ban emelt római katolikus templomot gróf Mikes Benedek építtette, felhasználva a Mikes-kastély kertjében levő egykori kicsi kápolna kőanyagát is. A rendszerváltás utáni években renoválták és bővítették. Titulusa a Szentkereszt felmagasztalása. A templom mellett gróf Mikes János (1876–1945) szombathelyi római katolikus püspök, a bőkezű mecénás mellszobrát is lencsevégre kaptuk.

Ennek közelében állott még a múlt század elején Basa Tamás fejedelmi tanácsos, Háromszék főkapitányának XVI–XVII. századi késő reneszánsz kúriája. Itt kérte meg a szép Kun Ilona kezét az önéletíró Bethlen Miklós (1642–1717) kancellár. Az épület egykori pincéjére új lakás épült, a zabolai erdőn pedig egy forrás is van, melyet Basa kútja néven ismernek a helybeliek, s azt tartják, hogy ebből szeretett friss vizet inni névadója.

A község keleti szélében egy kisebb méretű görögkeleti templom áll. 1832-ben épült, belsejét ikonok díszítik. Védőszentje Szent Illés. Ezért maradhatott fenn oly soká a helyi román lakosság Illés-napi templombúcsúja és népszokása – magyarázta nekem egy felszegi idős férfi. 1939–1942 között Nagyboldogasszony tiszteletére – mert a régi már kicsinynek bizonyult – új templomot építtetett a közösség.

 

Hegyeli Vilma

 

A Pérászkán a Mikes grófok ősi fészke

Műemléknek nyilvánították és évek óta restaurálják a XVI–XVIII. századi Mikes-kastélyt. A XVII. század elején itt már egy reneszánsz kastély állt, amelyben Erdély akkori fejedelme, Bethlen Gábor és neje részt vett egy lakodalmon. A feltehetően védelmi célokat is szolgáló kastélyt Mikes Benedek újíttatta meg 1867-ben. Homlokzata elé kiugró, emeletes, csukott tornácot építtetett. Az épületet gróf Mikó Imre emlékére emléktáblával jelölte meg a nevét viselő sepsiszentgyörgyi református kollégium, melyet a türelmetlen XX. század elpusztított, de halálának 120. évfordulóján a kollégium új emléktáblát helyezett el.

Itt állt a hegyoldalban a Mikes család egykori sírboltja is. Ide temették gróf Mikes Kelemen (1820–1849) 1848–49-es honvéd alezredest, aki Nagyszeben ostrománál áldozta életét a szabadságért.

A XVII. században ezen a helyen élt az a Mikes János, akinek személyéhez kapcsolódik a kézdiszentléleki Tarnóczi Sarolta elrablásának története. Ez az esemény képezi cselekményét Kemény Zsigmond Özvegy és lánya című regényének. Testvéröccse, Mikes Pál az író Mikes Kelemen édesapja volt, a Thököly-féle szabadságharc mártírja. A kuruc szabadságharc bukása után néhány évig itt nyert oltalmat a kis Mikes Kelemen, a későbbi „Rodostói remete”.

A kastély utolsó lakója gróf Mikes Ármin volt, a Zernye-havason levő vadrezerváció létrehozója. Az ő meghívottjaként vadászott itt fajdra 1940 után Horthy Miklós, Magyarország akkori kormányzója.

A kastély parkjában 1997-ben állított hármas kopjás emlék idézi fel a család jeleseit, gróf Mikó Imrét, a negyvennyolcas szabadságharc mártírját, gróf Mikes Kelement és a tulajdonos gróf Mikes Ármint.

Az állam által visszaszolgáltatott Mikes-kastélyban ma a család örökösei laknak: gróf Mikes Katalin, fiai – Sándor és Gergely – családjai.

 

Gróf Mikes János püspök mellszobra

 

Itthon újra

A Mikes-birtok három síkon vesz részt Zabola és a megye életében – mesélt az ottaniak életéről kérésünkre Albert Zoltán marketingfelelős. Főúri kényelmével a hatvan alkalmazottat foglalkoztató kastély egyik legszebb luxusszálláshelye. Idegenforgalmi szempontból nagyon büszke lehet az egész megye, hogy nem csak színvonalában, de pénzügyi forgalmában és fejlődési dinamikájában is ilyen vállalkozást működtetnek a Mikes-leszármazottak. Folyik a szálláshelyek számának gyarapítása, nemrég adtak át egy fürdőházat, amivel a család indiai kötődésének állítanak emléket.

A kultúra őre is a család, alapítványuk tíz éve szervezi a zabolai népzene- és néptánctábort, amely egyre több embert mozgat meg. A tíz éve állandó programként működtetett Mikes-kupa a sport útján lop egy kis lendületet a Küküllő menti magyar falvak életébe. Ezt a rendezvényt egészíti ki egy igazi őszi ünnep, a Szent Mihály-napi forgatag.

A birtokon belül lovas értékmentés is folyik, cél a székely ló tenyésztése. Mikes Ármin idejében a ménes több száz lóra rúgott, állományának és vérvonalának a történelem viharában nyoma veszett.

A Mikesek természetvédők is, a Conservation Transylvania természetvédelmi programba kapcsolódva Zabola vidékén és Székelytamásfalván egy-egy élőhelyprojektet segítenek, Sepsibükszádon pedig egy mérsékelt égövi erdőt tartanak fenn. A kastély gazdái több megyebéli kutatási és természetvédő szervezettel, intézménnyel ápolnak kapcsolatot: a Transylvanian Wildlife Projecttel és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szaktanáraival és hallgatóival.

 

Fejér Levente polgármester

 

Színes a zabolai arborétum

A történelmi adatok szerint az első fák ültetését a kastély körül a tulajdonos Mikes Benedek (1819–1878) kezdte a XIX. század közepén magyar stílusban, majd fia, Mikes Ármin (1868–1944) folytatta. A XX. század elején itt már létezett egy park, amelynek területe kb. 16 hektár volt. A kastélyparkjainkról megjelent tanulmányból tudjuk (Acta Siculica, 2012), hogy 1892-ben hozták létre az uradalom bejárata után kialakított mutatós gyertyánsort. Az első világháború után Mikes Ármin továbbfejlesztette a parkot francia stílusban, így az fokozatosan vegyes stílusúvá vált. Ármin gróf főkertésze egy bizonyos Stöckli nevű kertészmester volt. A második világháború után itt tevékenykedett még néhány lelkes kertész: egy Barabás nevű, majd Ilyés János, később a Zabolán jelenleg is élő Fejér Miklós adatközlőnk, aki erdészeti szakemberként szívén viselte a park gondját, és részben neki is köszönhető, hogy az megőrizhette dendrológiai jellegét. 1949-ben a kastély főépülete a bukaresti Scînteia Ház üdülőhelye lett (1949–1951), bukszussövényeket ültettek, hatalmas méretű virágtartókat készítettek, és román írók mellszobrai kaptak helyet a főépület előterében. Az ötvenes évek elején a kastély a Romániai Szakszervezetek Általános Egyesületének üdülőhelye lett, 1965-ben a tuberkulózisos gyerekek szanatóriuma, 1979–1999 között ásványvizes kúrával kezelt májbeteg gyerekek otthona, majd 2005-ig utókezelésben részesülő pszichés betegek speciális szanatóriuma. Az arborétumról több szakavatott leírás jelent meg, többek között néhai Szász-Fejér János, valamint Kisgyörgy Blanka sepsiszentgyörgyi biológiatanárok tollából.

Az 1989-es rendszerváltás előestéjén hidrogeológus mérnökként engem bíztak meg újabb közeli gyógyvíztartalékok feltárásával, ugyanis Bukarest egy geriátriai (az öregedést lassító) kezelőközpontot szándékozott létrehozni a Mikes-kastély épületében. Mondanom sem kell, hogy sikerült Zabolán nagy nyomással rendelkező, kiváló szénsavas ásványvizet feltárni, folytatásának, miként az egész elképzelésnek, a hamarosan bekövetkezett rendszerváltás vetett véget.

Beköszöntött az új éra, a Mikes család visszaigényelte birtokát, ám az arborétummal kapcsolatos végkövetkeztetések jelenleg is érvényesek. „Ritkább fafajtái közül említésre méltó érték az észak-amerikai eredetű tengerparti fenyő (Abies grandis), az ott élő keleti hemlokfenyő (Tsuga canadensis), a Bosznia-Hercegovinában honos szerb luc (Picea omorika) és az Egyesült Államokban gyakori fekete dió (Juglans nigra)” – derül ki Kisgyörgy Blanka 2012-ben megjelent tanulmányából. A kastély mögötti fenyves egyik tisztásán földbe süllyedő, méretes kőlapok vannak, körülötte faragott kőszékek. Azt már csak a helyi hagyomány hallatja, hogy „ott volt a bíráskodási hely a nagy Basa Tamás idejében”.

 

Kónya Eugénia

 

Zabolai séta

Régi emlékek nyomán indulok útra Zabolán. Idézem régi kedves ismerőseim és barátaim arcmását. Elém ugornak a volt zabolai jeles lelkipásztorok és plébánosok alakjai, néhai Kónya Endre testnevelő tanár, akivel jelzéseket festettünk a Kárpátok főgerincén, aki a Csipkés fejlesztésének mozgatója volt, s nevét viseli a sportbázis. Nem akarom kifelejteni az igazgató Sidó Bercit, akinél jobb „turistatokányt” senki sem tudott rotyogtatni. Megjártam magam a gyönyörű történetű zabolai iskolában, bekukkantottam mindenki Zsenike tanító nénijéhez, akivel válogattuk, hogy ezernél több tanítványa közül kik voltak azok, akik „többre vitték”, mert volt közöttük orvos, levéltári kutató, Jászvárosban alkotó képzőművész, megcsodáltam Hegyeli Vilma négynyüstös, székely mintás hagyományos szőttesét, festékes szőnyegeit és sujtásszsinórból készült ékszereit. Jó volt újra felidézni a két zabolai Fejér Miklós emlékét, ismét látni Pozsony Ferenc néprajzkutató Csángó Néprajzi Múzeumának legújabb kiállítását, mesteri fotókon az esztelneki hegyvilágból jól ismert Gyertyánosi csángó házat, ahol annyiszor megpihentünk valamikor gyalogtúráink alkalmával.

Zabola népe él, küzd és dolgozik, reménykedik egy jobb-csendesebb itthoni jövőben. Fejér Levente polgármester pályázati alapokból tervezi kiépíteni az ivóvízhálózatot a községközpontban, programjukban szerepel a szennyvízhálózat kibővítése és öt mellékutca aszfaltozása.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mitől tart leginkább az elhúzódó háború kontextusában?










eredmények
szavazatok száma 2322
szavazógép
2022-11-16: Pénz, piac, vállalkozás - :

Külföldi beruházások

Romániában 14,5 százalékkal, 7,265 milliárd euróra nőtt a külföldi közvetlen tőkeberuházások értéke az első három negyedévben a tavalyi év azonos időszakához mérten – közölte a Román Nemzeti Bank.
2022-11-16: Belföld - :

Elismerte a belügyminisztérium, hogy követték Izsák Balázst

Elismerte a román rendőrség, hogy rendőrautóval követték Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét, amikor szeptember 19-én egy több székelyföldi települést érintő tájékoztató körúton vett részt, de a rendőrség szerint ezt „a negatív események megelőzése, valamint a közrend és -biztonság megőrzése céljából” tették.