A jövő évben a Sapientia-egyetem működéséhez szükséges épületek – az oktatási tömb és a bentlakások – felhúzására összpontosítanak, oda irányítják azt a pénzt is, amit eredetileg a Bodok Szálló helyére megálmodott kulturális és ifjúsági központ elindítására szántak – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád.
Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint ez jó döntés volt, mert két félkész beruházás helyett jobb egy egész; így elindulhat az egyetemi oktatás, a második szakaszban pedig megépülnek a sportlétesítmények is. Maga az egyetem fenntartása nincs veszélyben, erre „még a legsötétebb Gyurcsány-időben” is volt pénz – tette hozzá. Az elöljáró elmondta: mindezekről a magyar kormány építési és beruházási miniszterével, Lázár Jánossal és a Sapientia Alapítvány elnökével, Kató Béla püspökkel közösen állapodtak meg.
Ahogy erről lapunkban is tudósítottunk, a magyar kormány teljesíti vállalásait, és biztosítja a művelődési központ, illetve a Sapientia-egyetem felépítéséhez szükséges anyagiakat, de az ésszerűsítés jegyében jövőben minden pénz – nagyjából tízmilliárd forint (közel 120 millió lej) – az egyetemre megy; ezalatt az önkormányzat lebontja a Bodok Szálló vázát, és eldönti, hogy pontosan milyen intézményeket szeretne építeni a helyére. Még van remény arra, hogy a szakszervezetek művelődési házát a város megkapja, ez esetben legalább egy funkcióval kevesebbet kell elhelyezni a megüresedő téren.
A Bodok Szálló, illetve a lábánál levő, szintén lebontásra ítélt házak helyén, a főtértől a moziig terjedő területen eredetileg hat intézménynek szeretett volna új székházat építtetni az önkormányzat: a Tamási Áron Színháznak, a Cimborák Bábszínháznak, az M Stúdiónak, a Bod Péter Megyei Könyvtárnak, az Erdélyi Művészeti Központnak és a még ezután létrejövő Székely Filharmóniának; 2023-ban, a bontás után azonban csak egy parkolót fognak kialakítani, és ha 2024-re letisztul a helyzet, akkor nemzetközi pályázatot írnak ki a központ megtervezésére.
