Vajnafalvi református templomidő

2022. november 21., hétfő, Emlékezet

„Ősi műveltségünk dokumentumait,
apáink alkotásait kell óvnunk az elsodortatástól.”

Debreczeni László

1932-ben, 90 éve szentelték fel ünnepélyes keretek között a jelenlegi vajnafalvi református templomot. Alapító lelkésze, Havadtőy Sándor egy kis füzetben megörökítette az építés folyamatát, a helybeli Szabó Nyomda kiadásában 1933-ban nyomtatásban is megjelent a ma már forrásértékű dokumentum. De a vajnafalvi protestáns templomtörténet ennél jóval régebb kezdődött, két imahajlék is bizonyíték rá.

  • Régi fénykép a lebontás előtt álló vajnafalvi fatemplomról
    Régi fénykép a lebontás előtt álló vajnafalvi fatemplomról

A történet visszanyúlik az 1700-as évekre, és 170 éve épült fel az a paraszttemplom, mely jelentős művészettörténeti emléke Kovásznának. Feltárója Debreczeni László művészettörténész, akinek születése 120. évfordulóját ünnepelhetjük a közelgő esztendőben.

Az 1762-es esperesi vizitációs jegyzőkönyv rendeletében olvashatjuk, hogy a vajnafalviak a temetőben (a mai templom helyén) egy színben tartják az istentiszteletet, és ő elrendeli, hogy ezzel hagyjanak fel, mert a szín méltatlan isteni hajléknak, a színt „hányják el”, azaz bontsák le. Valójában a tényállás a vajnafalvi hívek önállósodási szándékát hivatott kifejezni, s az egyházi hatóságok ezt igyekeznek meggátolni.

A „színt” a temetőben már régebben épült harangláb mellé húzták fel. A rendeletet olyan értelemben betartották, hogy ott többé nem gyűltek össze istentiszteletre, de az épületet nem bontották le. Önállósodási szándékukról sem mondottak le. Ezt bizonyítja számos ténykedésük, míg végül 1852-ben (170 évvel ezelőtt) sikerült felépíteniük egy fatemplomot, ún. paraszttemplom típushoz tartozót, amely a mai istenháza megépítéséig volt az Úr hajléka.

Erről a fatemplomról egy festmény is fennmaradt, amely a református egyház tulajdonában található. Részletes feltárását, bemutatását Debreczeni László művészettörténész, néprajzos, építész, grafikus végezte el. A hagyatékában maradt tanulmányt, rajzokat Danielisz Dóra építész dolgozta fel s tette közzé a Transsylvania Nostra 2019/2. számában.

Térségünkben 13 ilyen paraszttemplomról tud a szakma, Háromszékről ismert a legtöbb, azaz nyolc: Székelytamásfalván, Szörcsén, Papolcon, Bitán, Kökösben, Zágonban, Kézdivásárhelyen és Kovászna-Vajnafalván. Közülük az egyetlen jól dokumentált fatemplom a vajnafalvi, Debreczeni László, az „ácsművészet poetája” (Balogh Ferenc fogalmazása) jóvoltából.

Debreczeni szerint a paraszttemplomok olyan templomok, melyek méretüknél fogva szerények, fából épültek, a gyülekezet saját maga építette, külső mester segítsége nélkül. Alaprajzuk egyszerű megoldású, szögletes formavilágú, de önálló elgondolású. A barokk templomok között véli felfedezni a rokonait. Már a középkorban léteztek fatemplomok, de tömegesen a reformáció elterjedésével épültek Erdélyben.

A 170 évvel ezelőtt épített paraszttemplom igazi gyöngyszeme volt a vajnafalvi térségnek. A róla készült festmény a belvárosi református parókia tanácstermét díszíti. Zömök teste a székely embert idézi fel, általuk és nekik épült az isteni hajlék. Fából, az itteni székely legfontosabb megélhetését biztosító élő anyagból.

A kis paraszttemplom Vajnafalván közel 80 évig (1852–1930) szolgálta az Urat. Idővel megroskadt, új templom építésére volt szükség.

Debreczeni László érdeme nem merül ki a fatemplom részletes megörökítésében, noha már ezzel rászolgált arra, hogy nevét megismerje és emlékezetében tartsa a helyi közösség. A paraszttemplomnak 1929-ben megindult a lebontása, hogy helyet adjon az újnak. Az új épület terveinek elkészítésére Debreczenit kérik fel, el is vállalja, el is készíti az izgalmasan szép tervet, nem rajta múlott, hogy végül nem az ő tervei szerint épült meg. Kovászna és az erdélyi templomépítészet nagy veszteségére. Havadtőy lelkész emlékezése szerint is 1929-ben a Debreczeni által kidolgozott terv alapján „szép, eredeti stílusban, a vármegye ékessége és mintája lehetett volna ez alkotás”. Azonban a hívek kicsinyes ellenszegülése, megátalkodottsága, csupán az anyagiak szemmel tartása elgáncsolta a terv kivitelezését, s egy jellegtelen, építészeti szempontból jelentéktelen, de mégiscsak új templomot húznak fel. Ennek a megépítése is sok küzdelembe kerül. 1930. szeptember 1-jén indul meg az építkezés, két hónap múlva már födél alatt volt az épület, 1931-ben levakolják, 1932 nyarára minden külső és belső munkálat befejeződött. Jöhetett a felszentelés. Megjegyzendő, hogy mindezen idő alatt nem sikerült az önállósodást kivívniuk, hivatalosan a kovásznai gyülekezethez tartoztak. Csak 1990 után lett újra önálló egyházközség, Kovászna II. Református Egyházközség néven.

1932 óta többször végeztek javítási munkálatokat a templomon. Legutóbb 2005-ben és 2008-ban. 2008-ban új harangot öntetnek. A cinteremben felállított emlékoszlopok, kopjafák, a Trianon-emlékmű az utóbbi idők alkotásai, melyek megszabják a templom előterét. Debreczeni László és a vajnafalvi fatemplom megérdemli, hogy beépüljön a mindenkori kovásznai emlékezetbe.

Szabó Etelka
ny. magyartanárnő

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mitől tart leginkább az elhúzódó háború kontextusában?










eredmények
szavazatok száma 2323
szavazógép
2022-11-21: Nyílttér - László Zsuzsa:

Csak egy szombat…

Kedves marosvásárhelyi barátnőmnek Sepsiszentgyörgyön akad dolga, másfél napra ide utazik. Elfoglalt, de időt szakít, hogy találkozzunk. Pár órát tudunk együtt tölteni, rég nem találkoztunk, van miről beszélgetnünk bőven.
2022-11-21: Emlékezet - :

Emlékezzünk az első barcasági csángó akadémikusra

Kosztarab Mihály akadémikus 2022. szeptember 6-án, életének 95. évében visszaadta lelkét teremtőjének.