(folytatás november 17-i számunkból)
2022-t írunk, és még mindig mindennapos a romániai szülészeteken a kisbabák és anyák elválasztása. A GLANCE (Global Alliance for Newborn Care – Újszülött-gondozási Világszövetség) Zéró szeparációt MOST címmel indított világkampányt, amellyel elsősorban a beteg és koraszülött kisbabák és anyák szeparációja ellen lépett fel. Nálunk még több a tennivaló, hiszen még az egészséges, időre született kisbabák nagy részének sem adatik meg a természetes életkezdet és traumamentes első napok, hetek esélye.
Szeparáció a romániai szülészeteken
A Covid-világjárvány idején több országban, így Romániában is olyan embertelen protokollok voltak érvényben (a 2020/555. számú minisztériumi rendeletet, amely alapján a COVID-19 gyanús vagy fertőzött anyákat és újszülöttjeiket elválasztották, valamint megtiltották a szoptatást és az anyatejjel való táplálást), amelyek – minden nemzetközi ajánlás dacára – elválasztottak anyát és kisbabát. Ennek a szülészetek által hivatkozott indokai: amíg ki nem jött a teszt negatív eredménye, a „páciensek” nem lehettek együtt. Ha az anya teszteredménye pozitív volt, nem kapta meg kisbabáját, amíg nem lett negatív a tesztje – ez néha hetekbe telt.
Mindeközben a nemzetközi szakmai szervezetek – köztük a WHO – már 2020 áprilisában siettek széles körben felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy a járvány elleni intézkedéseknek nem szabad felülírniuk a szakmai konszenzus övezte baba- és anyabarát gyakorlatokat.
A mozgalom belső csoportjában szeptember elején közzétett felhívásunkra válaszként több megrázó történettel is találkoztunk. Egy édesanya tesztje három nappal a szülés előtt pozitív lett, ezért a magánklinikáról, ahol eredetileg szülni szeretett volna, a kijelölt Covid-kórházba küldték. „Épp jókor érkeztem a kórházba, mert a császármetszés csak fenyegetés maradt, az orvosnak nem volt ideje műteni, a kislányom érkezett is. Akkor még állítólag az volt a szokás, hogy ha az anyuka Covid-fertőzött, akkor mindenképpen császármetszést végeznek. Mondanom sem kell, hogy abban a pillanatban elvágták a köldökzsinórt, ahogy lehetett, s rögtön elvitték a picit. Meg sem mutatatták, még távolról sem, s arra a kérdésemre, hogy jól van-e, azt a választ kaptam, hogy: »Hát nem hallotta, hogy sírt? Biztos jól van. Majd felhívják a neonatológiáról.« Reggel 8 előtt szültem, este 9 után hívtak először. A kórházban bárkivel sikerült beszélnem, senki sem tudta (vagy nem akarta?) megmondani, hogy mikor kaphatom meg a babámat. Végül a teszttől számított 14 nap karantén után adták ide.” – Ez 11 nappal volt a gyermek megszületése után: az édesanya lefejt anyatejet sem küldhetett kisbabájának; később hónapokig kínlódott a szoptatással, de hiába: a kórházban cumisüveghez szoktatott kisbaba nem fogadta el már az anyamellet.
Az Egészségügyi Minisztérium a 2021/434. számú rendeletével 2021. március végétől hatályon kívül helyezte ezt a jogszabályt. Mégis a romániai szülészetek közül sokban a mai napig létezik a szétválasztás gyakorlata: akár általánosan (mert már a járvány előtt is „úgy szokták meg”, hogy elveszik az újszülöttet az anyától és az újszülöttosztályra helyezik, és aki akarja, menjen szoptatni oda), akár a régi Covid-protokollok maradványaként (várni kell a teszteredményre, addig nem kapja meg az anya a kisbabáját szülés után, pozitív teszt esetében pedig továbbra is külön van választva tőle, hiába tiltakozik).
Mivel ugyanakkor csak ajánlások vannak, a kórházak saját protokollokat dolgozhatnak ki, amelyekre hivatkozva szintén dönthetnek az elválasztás mellett. Mondhatni, ahány kórház, annyi szokás: van, ahol fel sem merül a szeparáció; van, ahol csak mondjuk a császárosokra érvényes, és van, ahol mindenkire; van, ahol a Covid-ellenes intézkedésekkel igazolják; van, ahol mindig is így volt, Covid előtt is és most is.
Mit mond a WHO?
Több nemzetközi szakmai szervezet, köztük a WHO is leszögezi, hogy amennyiben az éppen megszületett gyermek egészséges, baba és mama közvetlen érintkezését biztosítani kell, és legalább egyórás zavartalan együttlétet kell számukra biztosítani (ez az aranyóra). Ezalatt az újszülött ösztönösen megkeresi édesanyja emlőjét, és rákapcsolódva megkapja azt a pár csepp kolosztrumot (előtejet), amely a fiatal szervezet számára az első, természetes immunizációt jelenti.
A tápanyagokban és antitestekben rendkívül gazdag előtej az első pár napban a legmegfelelőbb táplálék a gyűszűnyi gyomrú újszülöttnek. A szoptatás megkezdése közvetlenül szülés után csökkenti a fertőzések, betegségek és gyermekhalandóság kockázatát; a baba gyorsan megnyugszik édesanyja mellkasán, szívverése, vércukorszintje, légzése hamar normalizálódik; a szopási reflex ilyenkor nagyon erős, a közvetlenül szülés után anyjuk mellére került csecsemőknek (és anyjuknak) valószínűbb, hogy később sem lesz problémájuk a helyes szopási technikával; az anya szempontjából kulcsfontosságú a tejtermelés beindulásában, sőt a placenta távozását is megkönnyíti.
Még császáros szülések után is javallott az azonnali bőrkontaktus: az anya számára stresszoldó hatású, segít pozitív élményként megélni szülését. Az aranyóra csökkenti a szülés utáni depresszió, valamint a gyermekelhagyás kockázatát; az ezt megélő anyák szervezetében nagy mennyiségű természetes oxitocin termelődik, amelynek hatására könnyebben ráhangolódnak gyermekükre, hamarabb ráérezhetnek szükségleteire, ösztönösen jobban figyelnek a csecsemő jelzéseire.
A WHO szorgalmazza azt is, hogy a szülészeteken támogassák az anyákat a szoptatás minél korábbi elkezdésében és folytatásában, és a szoptatás során bárki esetében gyakran előforduló nehézségek leküzdésében; a csecsemő ne kapjon az anyatejen kívül más ételt vagy italt, amennyiben az orvosi szempontból nem indokolt; támogassák az anyákat, hogy felismerjék és válaszoljanak a csecsemőjük szopási igényére; ismertessék az anyákkal a cumisüveg és cumi használatának kockázatait; biztosítsák, hogy a családoknak a kórházból való távozásuk után is hozzáférésük legyen a folyamatos támogatáshoz és gondoskodáshoz.
Zéró szeparációt MOST!
Mozgalmunk tagjai az összes romániai édesanya érdekében azt kérik, hogy az illetékes romániai intézmények mindegyikében szüntessék be a rutinjellegű elválasztás káros gyakorlatát. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy vannak valóban esetek, amikor az édesanya egészségi állapota miatt néhány óráig, napig nem tudja ellátni gyermekét: ilyen esetekben sem a szeparáció a legjobb megoldás, hanem az anya kérésére a másik szülő vagy kísérő bevonásával a helyzet emberséges, tudományos bizonyítékokon alapuló gyakorlatokra építő megoldása. Ideális az lenne, ha a kisbaba gondozása az egészségügyi személyzetre csak abban az esetben hárulna, és csak arra az időre, órára, napra, ha és amíg a gyerek anyja, apja, más hozzátartozója vagy gondozója ezt kéri a személyzettől.
Ahogyan az előbbi történet főszereplője fogalmazott: „Azt hiszem, hogy nem mindenki éli meg egyformán, ha nem együtt tölti a kisbabájával már az első órákat, de úgy gondolom, hogy nem lehet túlhangsúlyozni nagyon sok esetben ennek a fontosságát. Zéró szeparációt mindenkinek, aki ezt szeretné. Ez a természetes, nem a »hagyja, anyuka, majd hazamennek és aranyéveket tölthetnek együtt, annyit lesznek együtt, amennyit csak akarnak.«”
Az anya- és gyermekközpontú egészségügyi ellátásnak nem a szokásokat, berögződéseket kell alapul vennie, hanem az anya döntésével, beleegyezésével és részvételével, vele összhangban kell óvnia, gondoznia, szükség esetén gyógyítania az újszülötteket. Még az inkubátorban lévő, állandó orvosi felügyeletre szoruló koraszülött babáknál is lehetővé kell tenni szüleik jelenlétét, érintését, a stabilizálódott állapotú koraszülött babáknál pedig a bőr-bőr kapcsolaton alapuló kengurumódszert. Időre született, egészséges kisbabák és anyák szétválasztása idejétmúlt, káros gyakorlat, amelyet azonnali hatállyal fel kellene számolni a romániai szülészeteken.
Erdélyi Nők a Szülésért mozgalom
(A mozgalom céljairól bővebben: birthtransylvania.wordpress.com)
