Nagyon sok ismerős jelen volt az előadáson: családtagok, munkatársak, színészek, pedagógusok, tanítványok, a Cimborák Bábszínház egykori és jelenlegi tagjai, olyan személyek, akikkel egykor közös programokat szervezett Nagy Kopeczky Kálmán.

Az alkotók bevallásuk szerint arra törekedtek, hogy minél pontosabban reprodukálják az előadást, mely reprodukció a művész fiával szinte tökéletesre sikeredett, és rengeteg emléket előhozott a nézőkből. Amint az előadás utáni beszélgetésekből kiderült, van, aki úgy emlékszik Kálmánra, mint művészi pályája és élete egyik legmeghatározóbb személyére, aki tökéletesen értette és otthon érezte magát a mesék világában, mások a közvetlenségét, határozottságát, emberségét méltatták, vagy a személyiségében rejlő erőt, a közelében megtapasztalt biztonságérzetet tartották fontosnak kiemelni. Mint többen is hangsúlyozták, olyan volt számukra a felújított előadás, mint egy időutazás, melyben határozottan érezték Kálmán jelenlétét.

„Minden évben kiemelt pontja ez az emléknap az évadunknak, melyet nagyon fontosnak tartok megszervezni. A társulatunk folyamatosan változik, és igyekszünk úgy terelgetni fiatal színészeinket, hogy megismerjék az örökséget, magukévá tegyék a szellemiséget, mely Nagy Kopeczky Kálmán bábszínházát jellemezte. Őrizzük és próbáljuk továbbadni mindazt, amit ránk hagyott. Hét év telt el halála óta, azóta nemzedékváltás történt, a mai gyermekközönségünk tagjai már nem találkozhattak vele, ezért nagyon örültem, hogy a fia, Kristóf közreműködésével sikerült felújítani a Betlehem című előadást, mely esszenciája mindannak, amit ő gondolt a bábszínházról és a karácsonyi ünnepkörről” – fogalmazott lapunknak Péter Orsolya, a Cimborák Bábszínház vezetője.