Kuti János
Sajnálattal értesültünk róla, hogy az egész Európai Unióban nálunk a legdrágább a sertéshús, pedig tulajdonképpen örvendenünk kellene, mert a magas árak miatt az emberek kevesebbet fogyasztanak ebből az egészségtelen ínyencségből. Már láttam olyan szórólapot is, amely arról szólt, hogy mennyire káros a disznóevés. A disznóhúst legtöbben az üzletekből veszik, készen feldolgozva, és a teremékek árát befolyásolja az is, hogy messziről kell ide szállítani, ami szintén rúg még utolsót (mint egy megszúrt disznó) a vevőkbe.
A házi disznóvágás esetén a költségek sokkal kisebbek, ezért már került olyan vállalkozó szellemű család Nagyváradon, amelyik úgy döntött, hogy egy tömbház tetején bonyolít le egy hagyományos disznóvágást. Így a jó, friss magaslati levegőn vágták le, perzselték meg és bontották fel a disznót. Arról nem szól a fáma, hogy a sertés saját lábán, élve, netán lifttel jutott fel a blokktetőre. Csoda, hogy látván: tőrbe (vagy inkább késbe) csalták, nem ugrott le a tetőről.
De tavaly a hideg miatt is történt egy hasonló eset, akkor egy konyhában vágták a disznót. A kihallatszó szörnyű hangok miatt a szomszédok megijedtek és kihívták a rendőrséget, arra gondoltak, hogy gyilkosság történt. (Biztosan úgy visított szegény disznó, mint akit épp ölnek.)
A disznóhús 75 százalékát importáljuk, ami rontja külkereskedelmi mérlegünket is. Drasztikus, de jó intézkedés lenne, ha betiltanák annak fogyasztását. Az ortodox egyház csak a karácsony és húsvét előtti böjtben rendel el húsevési tilalmat, ilyenkor csakis halhúst lehet enni, azt se mindig. Sajnos, már a halat is importáljuk, aztán megtörténik, amint legutóbb láttuk a tévében: a frissként eladásra kerülő hal többször is újra volt fagyasztva.
Sok pénzt takaríthatnánk meg és sokkal egészségesebbekké válnánk, ha kötelezővé tennék a mohamedán vallás felvételét, mert náluk tilos megenni a disznót. Hogy ez könnyebben menjen, be kellene tiltani az ortodox és más keresztény vallásokat úgy, ahogy a görögkatolikus egyházzal tették 1948 decemberében. Ez lehet, hogy nem megvalósítható, de ha drágább és még drágább lesz a disznóhús, annak ugyan a fogyasztók nem nagyon örülnek, de annál inkább az egészségünket megóvni akaró dietetikusok, akik azt mondják, hogy ha már egészségtelenül étkezünk is (disznóhúst eszünk), akkor legalább mozogjunk. A mozgás jól jön, mert akkor melegszünk is, így a fűtés sem kerül pénzbe, sőt, boldogsághormon keletkezik bennünk, ami jól jön a mai boldogtalan időkben.
Olvasom, hogy Hollandiában, mivel magas volt a szívinfarktusok száma, harminc évvel ezelőtt a kormány elkezdte támogatni az alacsony zsírtartalmú termékeket, és ennek következtében jelentősen csökkent a gyilkos betegség által megrohant áldozatok száma. Nálunk ilyesfajta támogatásokról szó sincs, de ha a kormány gondoskodni akar polgárairól, „disznóadót” vezethetne be, hogy csökkenjen a disznóhús iránti érdeklődés.
Egyelőre csak a „napadó” bevezetésének lehetősége vetődött fel. A napelemeket használókat vették vele célba, de mivel köztudott, hogy a napozás is ártalmas és sok esetben bőrrákot okozhat, ezért a tengerparton és a máshol strandolókra is ki lehetne vetni.
Kezdetben arról volt szó, hogy a 30 kW beszerelt teljesítmény fölött adóztatják meg a napelemeket, melyek elég nagy hányada állami támogatásból épült. Aztán energiaügyi miniszterünk nem győzi naphosszat cáfolni a napadót, mondván, hogy nem lesz semmiféle taksa, majd még elmagyarázta, hogy ha lesz is, az nem ma, hanem talán majd egyszer, a távoli jövőben, 2026 decemberében lesz, s valamiféle uniós direktívák miatt kellett ezt a sürgősségi kormányrendeletet kidolgozni és közzétenni.
Az az igazság, hogy ha az unióban teljesen megszüntetik a földgáz és a kőolaj használatát, s az autók és minden egyéb napelemekből folyó villannyal fog működni, akkor, mivel a drága napfény ugyebár ingyen süt le ránk, esetleg sokan elkezdik pazarolni azt is. Vajon ezért kell ezt (is) megadózni? Hogy legyen drágább, és hozzon némi hasznot is valaki(k)nek?
