„Amikor a háborút látod, akkor lásd Isten igazságos békéjét, amikor a politikai viszálykodást látod, akkor lásd az ige világosságát, amikor egyházunk állapotát látod, akkor lásd egyszerre Krisztus igazságát és szeretetét” – javasolta Balog Zoltán. Úgy vélte, az a keresztény művészet, hogy a szeretetben lássuk az igazságot. Hozzátette: aki csak az igazságot nézi, abból hatalmi törekvések lesznek, aki pedig azt mondja, hogy elég a szeretet, és az igazság nem fontos, az a gyengeségéről tesz bizonyságot.

Bogdán Szabolcs János a leköszönő püspök, Csűry István után mondta el a püspöki esküt. Székfoglaló beszédében Pál apostoltól vett idézettel jelentette ki: ma sem kell szégyellni és nem kell a templomokba zárni az evangéliumot. Arra is kitért, hogy a szóban közölt evangélium akkor hiteles, ha ott van fedezetként mögötte mindenkinek az élete.

A magyar kormány üzenetét hozó Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár felidézte: 1989-ben az egyházkerület neve összeforrt a bátorsággal, a szabadság iránti olthatatlan vággyal, Tőkés László nevével. Emlékeztetett arra, hogy Románia szabadságharca a magyar református lelkész templomából kapott szikrát, aki mellett hétről hétre magyarok, románok, svábok, zsidók álltak testőrséget, és kijelentette: Közép-Európa népeinek úgy kell egymás mellett állniuk, ahogy annak idején a temesváriak álltak a belvárosi református templomnál.

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes köszöntésében azt hangoztatta, hogy Bogdán Szabolcs János olyan korban kezdi püspöki szolgálatát, amikor a világban azt hirdetik, hogy szabadulni kell minden kötöttségtől, még a hit béklyójától is. Úgy vélte: olyan ez, mintha arra biztatnák a fát, hogy szabaduljon meg a gyökerétől, akkor lesz jó termése. Ezen szemlélet ellen az egyháznak és az RMDSZ-nek együtt kell harcolnia, hiszen közös céljuk, hogy megőrizzék a közösséget a szülőföldjén – véli a politikus, aki támogatásáról biztosította az új püspököt.