Január elsejétől 3000 lejre emelkedik a bruttó minimálbér, ami 17,6 százalékos növekedést jelent. A közalkalmazottak bére 10 százalékkal lesz nagyobb, a nyugdíjakat 12,5 százalékkal emelik – döntötte el csütörtöki ülésén a kormány. Ugyanakkor az energiaszámlák támogatásáról is határoztak, és a jövő évi költségvetés tervezetét is elfogadták.
A kormány közleménye szerint a 3000 lejes bruttó minimálbérből a 35 százalékot kitevő társadalombiztosítási járulék visszatartása után 1863 lejt fognak kézbe kapni az érintettek, ami 22 százalékkal haladja meg az idei nettó minimálbért. Az intézkedés csaknem 1,2 millió munkavállalót érint, az alkalmazottak közel 23 százalékát.
A közalkalmazottak, köztisztviselők, illetve a fegyveres testületek hivatásos állományának alapbérét tíz százalékkal emelik januártól, a nyugdíjpont értéke pedig 12,5 százalékkal, 1785 lejre emelkedik. A csütörtökön elfogadott sürgősségi rendeletet ismertető közlemény leszögezi: az állami alkalmazottak alapbéren kívüli juttatásai (a különböző jogcímen megítélt pótlékok) jövőre is a 2022. decemberi szinten maradnak, a túlórát pedig nem fizetik, a fegyveres testületek hivatásos állománya kivételével kizárólag szabadnappal kompenzálják. A közjogi méltóságok és tisztségviselők tiszteletdíja 2023-ban is az idei szinten marad. A teljes munkaidővel alkalmazott munkavállalók bruttó béréből 200 lej adó- és járulékmentes lesz jövőre, az építőiparban a bruttó alapbér minimális szintjét a jelenlegi 3000-ről 4000 lejre emelik.
A közlekedési bírságoknál a büntetőpont értéke nem emelkedik, 2023-ban is 145 lej marad.
Különféle támogatások
A havi 3000 lejnél alacsonyabb járandósággal rendelkező nyugdíjasok 2023-ban két egyelő részre osztott, januárban és októberben folyósítandó nyugdíj-kiegészítést kapnak, 1500 lej alatti nyugdíj esetében 1000 lej, 1501 és 2000 lej közötti nyugdíj esetében 800 lej, 2001 és 3000 lej közötti nyugdíj esetében pedig 600 lej összértékben.
A rászorulók 1400 lejes adómentes segélyt kapnak jövőre az energiaszámlák kifizetésére, erre a célra 4 milliárd lejt szánnak a 2014–2020-as többéves költségvetési ciklusban Romániának elkülönített európai uniós forrásokból, abból a pénzből, amely a regionális, illetve a humán tőke operatív programban maradt felhasználatlanul.
A két 700 lejes részletben – a jövő év első, illetve második felében – folyósítandó segélyre a 60 év feletti, havi 2000 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok, a szociális segélyből súlyos fogyatékossággal élők, illetve a szociális segélyben részesülő családok jogosultak. Amennyiben egy háztartásban többen élnek, a segély folyósításának az a feltétele, hogy az egy főre eső jövedelem ne haladja meg a havi 2000 lejt. A névre szóló, a posta által kiosztandó, át nem ruházható „energiakártyák” névértékét a villamos energia, földgáz, palackozott gáz, tűzifa, fűtőolaj vagy más típusú fűtőanyag beszerzésére, adott esetben a távhőszolgáltatás kifizetésére vagy a szolgáltatóknál felhalmozott esetleges adósságok törlesztésére lehet fordítani. A jogszabály indoklása szerint azokban a háztartásokban, amelyekben az egy főre eső jövedelem nem éri el a havi 2000 lejt, a család bevételeinek több mint 30 százalékát kell már az energiaszámlák kifizetésére fordítani az áram 600 százalékos, illetve a földgáz 535 százalékos drágulása miatt. Másfelől az infláció következtében a nehéz anyagi helyzetben lévőknek vagy az elszegényedés fenyegetésével szembesülő családoknak a tavalyinál 50 százalékkal több pénzt kell élelemre költeniük. A kormány azzal számol, hogy jelenleg (a nyári hónapokat is beleértve) átlagosan 750 lejbe kerül havonta egy lakás fűtése, tehát a jövő évre háztartásonként előirányzott 1400 lejes segély mintegy 15 százalékkal könnyíti a kedvezményezettek energiaszámlák törlesztésével kapcsolatos terheit. A támogatásra jogosult háztartásokban becslések szerint 3,9 millió ember él.
Egy másik sürgősségi rendeletben a kormány további egy évre kiterjesztette azoknak a 250 lejes – alapélelmiszerekre, illetve meleg ebédre fordítható – szociális utalványoknak a folyósítását, amelyekkel június óta kéthavonta segítették a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket, illetve a legalább kétgyermekes családokat, ahol az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 675 lejt. A rászorulók közé sorolja a kormányrendelet a havi 1700 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasokat és a súlyos fogyatékossággal élőket, a hajléktalanokat és a szociális segélyből (garantált minimális jövedelemből) élő állástalanokat is.
A költségvetési tervezet
2,8 százalékos gazdasági növekedéssel és 4,4 százalékos államháztartási hiánnyal számol a kormány jövő évi költségvetési tervezete. Adrian Câciu pénzügyminiszter elmondta: a jövő évi bruttó hazai terméket (GDP) 1552 milliárd lejre becsülik, és kiemelte, hogy az államháztartási hiány az idei 5,7 százalékról 4,4 százalékra mérséklődik, emellett arra számítanak, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya is 8,8 százalékról 8,5 százalékra csökken. Közölte, hogy folytatják a költségvetés fokozatos konszolidációját, így 2024 végére az államháztartási hiány ismét várhatóan a GDP 3 százaléka alá csökken. Hangsúlyozta, hogy 2023-ban a GDP 7,2 százalékát fordítják beruházásokra, abszolút értékben 112 milliárd lejt. Emellett különböző szociális támogatásokkal akarják mérsékelni a lakosság vásárlóerejének csökkenését, amit a magas, 15 százalékos infláció okoz.
