Románia pénteken hazarendelte bécsi nagykövetét, válaszképpen arra, hogy Ausztria vétója miatt az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa csütörtökön elutasította Románia csatlakozását a határellenőrzés nélküli schengeni térséghez.
A bukaresti külügyminisztérium közleménye rámutatott: a diplomáciai szokásjog szerint a döntés azt jelzi, hogy a román fél mélységesen elítéli Ausztria magatartását, és a diplomáciai kapcsolatok szintjét csökkenteni akarja. Románia bécsi nagykövetségét ideiglenes ügyvivő fogja vezetni. Bogdan Aurescu tárcavezető utasítására csütörtök este Ausztria romániai nagykövetét is bekérették a minisztériumba, ahol tudomására hozták, hogy Ausztria „indokolatlan és barátságtalan” lépése óhatatlanul visszaveti a kétoldalú kapcsolatokat.
A közvélemény is forrong: több százan írtak Karl Nehammer osztrák kancellárnak a közösségi oldalán, és sokan kérték a Romániában bejegyzett osztrák cégek – főként az OMV benzinkutak, a Raiffeisen és Erste (BCR) bankok, a Schweighofer fafeldolgozó – és termékek bojkottálását, illetve azt, hogy a (sí)vakációkra keressenek más helyszíneket a romániaiak; van üzletember, aki minden bankszámláját átviszi más pénzintézethez. És vannak, akik a hazai politikusok felelősségre vonását sürgetik a csatlakozás kudarcáért: a diplomáciát irányító Klaus Iohannis államfőét, Bogdan Aurescu külügyi és a határvédelemben is illetékes Lucian Bode belügyi, illetve Cătălin Predoiu igazságügyi miniszterekét, akik nem készültek fel eléggé a csatlakozási tárgyalásokra; valamennyien liberálisok, így az elégedetlenség a szociáldemokratáktól ered.
Ugyancsak a bukaresti politikai elit felelősségét említi az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyesülésével létrejött Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), amelynek szombati állásfoglalása szerint Romániának döntenie kell, hogy Schengen vagy Chișinău felé kíván haladni. „Ha Románia csak feleannyi energiát fektetett volna a politikai jelszavak szintjén oly sokat hangoztatott és vágyott nyugati integráció tényleges véghezvitelébe, mint a 19. századi, birodalomépítő reflexekből fakadó és Moldovát Romániával egyesíteni kívánó ténykedésébe, ma nagyobb eséllyel tudhatnánk magunkat a schengeni övezet teljes jogú tagjának” – állapítja meg az EMSZ. A párt szerint „az állampolitikává emelt magyarellenesség, a román államelnök közösségünk ellen uszító megnyilatkozása, valamint az erdélyi magyarságot ért folyamatos és tervszerű támadások szintén azt jelzik, hogy Románia nem érett meg a schengeni övezethez való csatlakozásra”.
A román hatóságok az Európa Tanácshoz, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történt csatlakozás előtt tett ígéreteik tekintélyes részét – elfogadhatatlan kifogásokra hivatkozva – nem teljesítették – emlékeztet a Székely Nemzeti Tanács pénteken kiadott közleménye is, amely szerint e kötelezettségvállalások teljesítése közelebb vinné az országot Schengenhez. Konkrétan az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, a magyar egyházi oktatás visszaállítását, a székelyföldi önkormányzatokkal való párbeszéd megkezdését említik; elismerik, hogy ezek közvetlenül nem szerepelnek a schengeni csatlakozás feltételei között, de úgy vélik, hogy a Románia által aláírt szerződések jóhiszemű teljesítéséről szólnak.
