A búzát elsősorban emberi fogyasztásra termesztették. Mára már elterjedtek a takarmányozás céljára nemesített fajták is. Ezek az étkezési búzánál alacsonyabb sikértartalmúak. A búza fehérjetartalma a legmagasabb a gabonamagvak közül (a szárazanyag 14—15 százaléka), de az alacsony, lényeges aminosav-tartalom miatt csak közepes fehérjeértékűnek tekinthető. Gazdasági állataink szívesen fogyasztják, a tyúkok valamennyi gabonamag közül a legszívesebben. Amikor a hízósertések abrakjában a kukorica nagy részét búzával helyettesítjük, a hús minősége jobb lesz, hiszen csökken a zsírtartalom, a szalonna pedig fehérebb és keményebb állományú. A búza keményítője hajlamos a csirizesedésre, ezért ne daráljuk lisztfinomságúra.
Az árpát pelyvalevelek borítják, ezért nyersrosttartalma nagyobb, mint a többi gabonáé. Takarmányozás céljára mind az őszi, mind a tavaszi árpát használjuk. Fehérjetartalma a kukorica és a búza közötti. Gazdasági állataink szívesen fogyasztják, a háziszárnyasok viszont gyengébben emésztik meg szerves anyagait. Ez azzal magyarázható, hogy az árpa egy olyan cukrot tartalmaz (beta-glükán), amely nagy vízmegkötő, és duzzadóképességénél fogva megnöveli a béltartalom viszkozitását, ezzel pedig akadályozza a többi táplálóanyag felszívódását. A glükánra elsősorban a fiatal állatok, csibék a legérzékenyebbek. Ha sertéssel etetjük, csökkenti a fehér hús mennyiségét, vékonyabbá, keményebbé és világosabbá teszi a szalonnát. Teheneknél a vajat is keményíti. A munkalovakkal árpát etethetünk a zab helyett, szívesen fogyasztják.
A zabot ugyancsak pelyvalevelek borítják, ezért nyersrosttartalma is magasabb, 10—12 százalék körüli. Ez ugyanakkor csökkenti az emészthetőségét. Fehérjetartalma 10—11 százalék, zsírtartalma eléri a négy-öt százalékot. Jó eredménnyel etethető az emésztőszervi megbetegedésben szenvedő állatokkal. Nagyon kedvező hatása van a tápanyagforgalomra, ezért lovakkal és a tenyészhímekkel etessük leginkább, de minden faj szívesen fogyasztja. A nagy rosttartalom miatt a szárnyasok takarmányozásában csak mértékkel használjuk.
Rozsot csak kisebb mennyiségben használunk a takarmányozásban. Értéktelenebb, mint a többi gabona, mert az árpához hasonlóan olyan cukrokat (főleg pentozánokat) tartalmaz, amelyek gátolják a táplálóanyagok felszívódását. Eredményesen használható a sertéshizlalásban, hiszen javítja a szalonna minőségét. Arra kell ügyelni, hogy részaránya ne haladja meg a harminc százalékot, ellenkező esetben kesernyés íze miatt csökkenhet az abrakfogyasztás. Kedvezően hat az ivari életre, ajánlatos a tenyészhímek abrakadagjába keverni. A rozs keményítője hajlamos a csirizesedésre, ezért nem szabad túl finomra őrölni.
A tritikálé a búza és a rozs keresztezésének eredménye. A gyenge, savasabb talajokon helyettesítheti a búzát. Takarmányozási értéke tíz százalékkal alacsonyabb, mint a többi gabonafajé. A takarmányozásban a rozshoz hasonlóan használható.