Az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülésére készülő Klaus Iohannis Brüsszelben adott nyilatkozatában arra a román európai parlamenti képviselők által szorgalmazott felvetésre reagált, hogy a bukaresti kormány forduljon az Európai Unió Bíróságához a Románia és Bulgária schengeni tagfelvételét elutasító múlt heti döntés ügyében. Iohannis megerősítette: a találkozón is fel akarja vetni a schengeni bővítés témáját, ugyanakkor jelezte, hogy nem remél áttörést az ügyben, ugyanis az Európai Tanácsban is konszenzusos döntésekre van szükség, márpedig aligha változott meg egy hét alatt a schengeni bővítést ellenző Ausztria álláspontja. Rámutatott: az illegális migráció megfékezéséhez uniós összefogást sürgető Ausztria nem Romániával és Bulgáriával, hanem az Európai Bizottsággal szemben fogalmazott meg elvárásokat.

Az államfő kiemelte: Ausztria és – a Románia és Bulgária együttes felvételét az utóbbi ország miatt szintén elutasító – Hollandia is a schengeni bővítés halasztását, nem végleges leállítását akarta elérni. Ugyanakkor úgy vélekedett: Románia számára csak a legvégső esetben jöhet szóba az, hogy ne „csomagban” hagyják jóvá a két ország felvételét. Bukarest legfeljebb olyan megoldást tart kivitelezhetőnek, hogy az együttes tagfelvételi döntésnél különböző időzítést szabjanak meg Bulgária és Románia számára. Iohannis kifejezte reményét, hogy csatlakozásukat 2023-ban elfogadják az uniós tagállamok belügyminiszterei.

Bár Iohannis leszögezte, a román állam és a hatóságok részéről nem lesznek bojkottfelhívások a csatlakozást megvétózó Ausztria ellen, Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) házelnök hétfőn jelezte: „igazságtalan döntése” miatt Bécs felkészülhet arra, hogy Románia is vétót fog emelni, ha Ausztria megpályázza az EBESZ elnöki tisztségét. A közlekedési tárcát vezető Sorin Grindeanu miniszterelnök-helyettes kedden bejelentette: a közúti infrastruktúrát kezelő, eurómilliárdokat forgató országos társaság, a konstancai tengeri kikötő és a bukaresti nemzetközi repülőtér is úgy döntött: áthelyezi folyószámláit az osztrák többségi tulajdonban lévő kereskedelmi bankból egy román állami tulajdonú pénzintézetbe. A mintegy 1500 kamionnal rendelkező nyugat-romániai árufuvarozók szövetsége szintén kedden azt közölte: bár nem született még a tagvállalatok szintjén formális döntés az osztrák töltőállomások bojkottjáról, a járművezetők többsége már napok óta elkerüli Ausztriát, illetve a Romániában működő osztrák tulajdonú benzinkutakat, amikor tankolniuk kell.

A határrendészet szerint felére csökkent a migrációs nyomás az év első tíz hónapjában a szerb–román határon a korábbi év hasonló időszakához képest. A határrendészet tájékoztatása szerint ez egyfelől a határellenőrzés terén foganatosított intézkedések hatékonyságát igazolja, másfelől pedig azt, hogy a schengeni térségbe vezető legfontosabb migrációs útvonal elkerüli Romániát.