Kézdivásárhelynek egykoron jelentős termelő- és feldolgozóipara volt, de a régi gyárakról ma már csak múlt időben lehet beszélni. Számos létesítmény megszűnt, vagy a rosszul sikerült privatizáció, vagy egyszerűen a nem megfelelő hatékonyság végzett velük. Éppen ezért nagy szó, hogy több millió eurós beruházással, és – ami ennél is fontosabb – közösségi összefogással egy ultramodern tejfeldolgozó üzemet sikerült létrehozni. Írásunkban visszatekintünk a múltba, vázoljuk a jövőképet.
Gyárak utcája
A céhes városban létezik a Gyárak utcája, az elnevezés nem véletlen: a kommunizmus idején ott épültek fel az üzemek, így a csavargyár, az ún. szigetelőgyár, a keményítőgyár, a tejfeldolgozó és a szintén fémmegmunkálással foglalkozó, Metal 2-esként ismert üzem. A Gyárak utcájától kőhajításnyira, onnan megközelíthetően kapott helyet a megye legnagyobb fakitermelő üzeme, az Ifet is. Ezeből az üzemekből ma mindössze kettő működik, a szigetelőgyár (El-Co Rt.) és a Metal 2-es (ma: Poliprod Rt.).
A tejüzem úgymond átalakult: a Secuiana Rt. leányvállalata, az S’mode rendezkedett be ide, nadrágokat gyártottak a tejfeldolgozó telephelyén. A gyomos udvarú csavargyár rozsdás kapuján hónapok óta ott áll az eladó/kiadó felirat, a keményítőgyárat lebontották, helyén nagyüzlet és lakópark épülhet a közeljövőben. A fakitermelő üzem csődöt mondott, a területét megvásárolta az önkormányzat, és a helyén ipari parkot épített. Ebben található – több más vállalkozás társaságában – a Kézdi Tejszövetkezet által létrehozott tejfeldolgozó.
Az olasz cég igazgatója (balról) és a tulajdonos. A gyár vezérlése erről a képernyőről történik
Az előzmények
Az alábbiakban a fontosabb eseményeket foglaltuk össze, amiből kitetszik: miként zajlik egy vállalkozás építkezése, milyen lépéseket tettek meg az érintettek. A legfontosabb mozgatórugó az volt, hogy a gazdák elszántak, motiváltak voltak, és akadt, aki összefogja őket.
Az első fontosabb lépés 2015. június 18-án történt, amikor Fejér László Ödön akkori képviselő (ma szenátor) egy kötetlen, informális megbeszélésre hívta a felső-háromszéki gazdákat. A kézdivásárhelyi inkubátorházban tartott beszélgetés célja az volt, hogy szövetkezésre buzdítsák őket. A szenátor akkor leszögezte: ő nem a szavak, hanem a tettek embere, és azon van, hogy az állattartókat arra buzdítsa, tömörüljenek szövetkezetbe. „Hiába gyűlésezünk hónapokon át, ha annak nincs eredménye. Én azt szeretném tudni, akarják-e vagy sem, hogy szövetkezetet hozzunk létre, ha igen, akkor én mindent megteszek, hogy ezt sikerre vigyem” – mondotta. A megbeszélésen a gazdákat tájékoztatták a szövetkezet előnyeiről, pozitív példaként hozták fel a keresztúri állattartókat, akik szintén szövetkezetbe tömörültek. Eldöntötték: rövidesen ismét találkoznak, és megteszik az első lépéseket a szövetkezet létrehozására.
A következő megbeszélésre 2015. július 2-án került sor, akkor már nem csak általánosságokban beszéltek a majdani szövetkezetről. A megbeszélésen mintegy húszan vettek részt, akik előtt bemutatták a társulás alapszabályzatát, pontosabban annak egy vázlatát, amit a résztvevők hazavihettek, hogy esetleges észrevételeikkel, javaslataikkal utólag ki lehessen egészíteni. Akkor Fejér László Ödön már azt hangsúlyozta: amennyiben ezen túllépnek, felgyorsulnak a dolgok, és gyakorlati lépéseket is meg lehet tenni.
A fórumon szó esett arról is, hogy milyen potenciálja van Felső-Háromszéknek. Kozma Béla, a Kovászna Megyei Agrárkamara elnöke akkor arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a tehenek száma vidékünkön 3300 körüli, így ha állatonként tíz liter tejjel számolnak is, 30–33 ezer liter tejet lehetne begyűjteni és feldolgozni. Ez akkor már égető problémává vált, hiszen a felvásárlók által kínált 45 banis tejár oda vezethetett volna, hogy az állattartás megszűnik.
A gazdák két hét múlva gyűltek össze ismét, arra elkészült a végleges alapító okirat, a szövetkezetet Kézdi Lacto Coop néven 2016 elején bejegyezték, elnöke az ozsdolai Nagy Károly, alelnöke Máté István Olivér, a Kézdialmási Szarvasmarhatartó Egyesület elnöke lett.
A szövetkezet jogi formát kapva társulhatott a székelykeresztúri testvérszövetkezettel, az elkezdte elszállítani a felső-háromszékiektől a tejet, és ennek eredménye az lett, hogy 2016 májusában, vagyis az első gyűléshez képest egy évre az üzletekben már meg is jelent négyféle sajt és tej Kézdi néven. Első körben Kézdi Perkő sajt, Céhes sajt, Kézdi sajt és Pásztor sajt, valamint Kézdi tej került a boltokba.
Mint kiderült, a szövetkezés jókor jött létre, ugyanis a sepsiszentgyörgyi Covalact Rt. 2016 áprilisában úgy döntött: egyoldalúan felbontja a tejátvételre vonatkozó szerződéseket, utoljára 2016. május 10-én fizetett a gazdáknak. Abban az időben csak Kézdialmáson és Csomortánban negyven gazda foglalkozott tehéntartással.
A legrégebbi székelyföldi szövetkezet – a keresztúri – mindvégig a háromszékiek mellett volt: ők már kitaposták a bürokratikus buktatókkal jócskán tarkított utat, így tanácsokkal tudtak szolgálni, és ami a legfontosabb: biztatták a kézdiszékieket, hogy merjék a sorsuk irányítását a kezükbe venni. A szövetkezet előkészítő gyűlésein több ízben megjelent Tankó László, a keresztúri tejfeldolgozó üzem ügyvezető igazgatója, elmagyarázva, hogy miként alakult meg az ő szövetkezetük.
Fontos lépés volt az is, hogy a kezdeti gyűléseket megelőzően háromszéki küldöttség látogatott Dél-Tirolba, ahol több tejfeldolgozással foglalkozó szövetkezetet felkerestek, s láthatták: kellő szervezéssel kitűnően működnek a dolgok.
Az első gépek 2021. március 22-én érkeztek meg Olaszországból
Az első nyilvános kóstoló
2016. május 2-án vitték el az első rend tejet Keresztúrra, az év május 25-én a kézdialmási kultúrotthonban „telt házas” kóstolót is tartottak a termékekből. A termékbemutatón Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasási Igazgatóság vezetője (ma képviselő) kifejtette: a Fejér László Ödön parlamenti képviselő közbenjárásával, a megyei mezőgazdasági egyesületek és önkormányzatok együttműködésével létrejött szövetkezet példás összefogás, kemény csapatmunka eredménye. „Romániában a tej importja áprilishoz képest 64 százalékkal nőtt. Ebben nagy kivédési lehetősége van egy ilyen irányú kezdeményezés kivitelezésének. Fontos lépésnek vagyunk szemtanúi. Még vannak megoldásra váró technikai kérdések, mint például a savó felhasználása és a helyi tejcsarnokok engedélyeztetési procedúráinak a lebonyolítása. Ezeket mihamarabb orvosoljuk” – hangsúlyozta az igazgató a gyűlésen.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke azt mondta: a Kézdi Lacto Coop a székelyek csattanós válasza arra, hogy a nagy felvásárlók cserbenhagyták a helyi gazdákat. „A kis ügyeket a nagy ügyektől az különbözteti meg, hogy egymagunkban nem tudunk semmi előremutató lépést megtenni, csak közösen. A másfél évvel ezelőtti dél-tiroli tanulmányút óta hangsúlyozzuk a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozásának fontosságát, és örömmel tapasztaljuk, hogy Kézdiszéken is nyitottak voltak erre a gazdák, és mára kézzel fogható, kóstolható eredménye is van. Ez az ügy Kézdiszéken több mint kétezer családot érint. A tej behozatali liberalizációja és a tejfelvásárlás után ennyi család maradt volna hoppon, ha a gazdák nem fognak össze. A megyei önkormányzat támogatásával létrejött AgroSic Egyesületen keresztül 120 ezer lejt ígértünk a szövetkezet támogatására, amelyből 40 ezret már át is utaltunk” – közölte a kóstoló részvevőivel a megyei önkormányzat vezetője.
Az elnök szerint az addigi tejfelvásárlók kivonulása miatt a megyében több helyen meg kell ismételni a kezdeményezést, mert nem mindegy, hogy a multikban megvásároljuk az 5 lejes, tejporos, hígított tejet, vagy annak feléből a helyi, százszázalékos tehéntejből készült terméket vesszük meg.
A kézdialmási bemutató pillanatában szászfalusi, kézdivásárhelyi, ozsdolai, kézdiszentléleki, kézdimartonosi, szentkatolnai, kézdialmási és berecki gazdák voltak a szövetkezet tagjai.
Az eseményen még egy fontos bejelentés hangzott el: Fejér László felkérésére Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere ígéretet tett arra, hogy az ipari park egyik nagy csarnokát átadják a tejfeldolgozó üzem működtetésére.
A tejcsarnok hátsó része. Baloldalt a hőközpont, mellette a saját ülepítő-berendezés látható
Elkezdődött az építkezés
Az már a kezdetektől fogva egyértelművé vált, hogy a gazdák önerőből nem viszik sokra: a tejfeldolgozással kapcsolatos technológia ára a csillagos eget verdesi, a beruházáshoz szükséges több millió eurót a szövetkezeti tagok vélhetően akkor sem tudják előteremteni, ha mindenüket pénzzé teszik. Kézenfekvő volt, hogy pályázni kell, így 2018 februárjában 100 ezer eurós pályázatot nyújtottak be az AgroSic Közösségek Közti Társulás segítségével az Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) mezőgazdasági termelők, feldolgozók és forgalmazók közti együttműködését, rövid ellátási láncok kialakítását és a helyi piacok fejlesztését támogató kiírására.
Akkoriban a felső-háromszéki mezőgazdasági társulás már kétszáz gazdát tömörített, akik naponta ötezer liter tejet küldtek a székelykeresztúri tejfeldolgozóba, onnan Kézdi termékként sajt, gyümölcsjoghurt, tejföl, vaj, tehéntúró és tej került a helyi üzletek polcaira. A fejlődés érzékelhető volt, hiszen a kezdetihez viszonyítva gyarapodott a társuló gazdák és a tejbegyűjtő csarnokok száma, nőtt a tejmennyiség, megduplázódott az eladott termékek mennyisége is, bővült az eladási piac, a helyi üzletláncok mellett hotelekben, szállodákban és pékségekben is értékesítették a termékeket.
A következő mérföldkövet 2019 tavasza jelentette, akkor ugyanis már biztos volt, hogy a Kézdi Lacto Coop szövetkezet 2,2 millió eurós európai uniós támogatást hívhat le tejfeldolgozó létesítésére a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökségén (AFIR) keresztül. Az is eldőlt, hogy a kézdiszéki gazdák szövetkezete a kézdivásárhelyi 1. számú ipari park egyik csarnokában létesít tejfeldolgozót, Bokor Tibor polgármester tartotta az ígéretét, a társulás rendelkezésére bocsátotta a létesítményt. Akkor már naponta öt-tízezer liter tejet szállítanak a székelykeresztúri és szépvízi tejfeldolgozókba, évi tízmillió lejes forgalmat alakítottak ki. A pályázat kapcsán körvonalazódott: a kézdivásárhelyi feldolgozóban hőkezelt tejet, vajat, tejszínt, fagylaltot és cukrászati alapanyagokat állítanak majd elő.
Olasz technikus állítja be az egyik gépet
Bekavart a koronavírus
A dolgok lassan, de biztosan alakultak: a szükséges pénz birtokában a szövetkezet kezdte leszerződni a szükséges berendezéseket, a legnagyobb értékű felszerelést egy olaszországi, kimondottan tejipari, személyre szabott berendezések legyártására szakosodott cégtől rendelték meg, amely meg is kezdte a munkát, volt remény, hogy berendezhetik az üzemet, viszont jött a koronavírus-járvány. A szinte teljes gazdasági leállással járó világjárvány alatt megállt az élet, a gépek Olaszországban rostokoltak, s csak az enyhítések után, 2021-ben kezdett egy-egy szállítmány megérkezni Kézdivásárhelyre.
A szigorítások feloldását követően még abban az évben egy újabb előrelépés történt: a szövetkezet megkapta az építkezési engedélyt is. A városházától 2021. február 23-án kérelmezték, és március első hetén kézbe is kapták azt Bokor Tibor polgármestertől. A tehéntartó gazdákat összefogó tömörülés az egyes számú ipari parkba kérelmezte az engedélyt, közölve: a csarnokban 1 495 116 lej értékben végeznek beruházást Fekete M. Zoltán építészmérnök tervei alapján. A munkálatok során a meglévő, már részükre átadott csarnok belsejét úgy alakították át, hogy az be tudja fogadni a gyártósort, erre a városháza 36 hónapos türelmi időt adott, biztos, ami biztos alapon.
A beruházás során a terepet elő kellett készíteni az olasz gyártósor befogadására, hőközpontot, rakodóállomást alakítottak ki, bővítették a hűtőházat, saját ülepítőállomást építettek, ugyanakkor a csarnokot kettéválasztották.
Amint akkor Fejér László Ödön közölte: 2,5 millió értékű gép érkezik Kézdivásárhelyre, köszönhetően a Pro Economica Alapítványnak és a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökségnek, így az összberuházás értéke kb. hárommillió eurót tett ki.
A gyártósor elemei azonban elég nagy csúszással kerültek Kézdivásárhelyre, összeszerelésük 2022 tavaszára valósult meg.
Kézdi tejtermékek
Tisztújítás, taglétszámbővülés
2022. április 29-én tartották meg a Kézdi Lacto Coop közgyűlését, melyet üzemlátogatással kötöttek egybe. A tekintélyesre „hízott” Kézdi Tejszövetkezet éléről hat év után lemondott Nagy Károly, az új szakaszba lépő tömörülés irányítását átadta Fejér László szenátornak.
A szövetkezet jelentősen kibővült, hiszen belépett a szászhermányi Haller Zoltán által elnökölt, több ezer tagot számláló Bălțată Românească – Román Pirostarka – Egyesület is, a tömörülés anyagiakkal járult hozzá az önrészt igénylő kiadásokhoz. Ezen kívül kerültek szebeni befektetők, s a közgyűlésen rábólintottak erdővidéki tagok belépésére is.
Tisztázták: távlatilag 30–45 ezer literes napi kapacitást szeretnének elérni lépcsőzetesen. A felszerelt üzemben lévő gépek 5-től 200 grammos kiszerelésig tudnak vajat csomagolni, készül fagylaltpor, főző- és cukrásztejszín, a tejet pedig az egyliteres csomagolás mellett 3, 5 és 10 literes, nagybani kiszerelésben is forgalomba tudják majd hozni. A gépek különböző zsírtartalmú tej előállítására képesek.
Tisztújító közgyűlés 2022. április 29-én. Nagy Károly leköszönő elnök megtartotta beszámolóját
Próbaüzem
A szövetkezet vezetése és a tagok időben több alkalommal elszámították magukat, rajtuk kívülálló okok miatt. Elég, ha csak a koronavírus okozta problémákra gondolunk, de a bürokrácia leküzdése is jelentős késéseket okozott. Több időpontot is megjelöltek a gyár beindítására, amire csak 2022. december 2-án, illetve az azutáni pár napban került sor, azt követően, hogy az olasz cég képviselői egy hétre Kézdivásárhelyre érkeztek finomhangolást végezni a gépeken.
Az első 6000 liter tej a szövetkezet saját lajtosautójával Szászhermányból érkezett Kézdivásárhelyre, azzal tesztelték a gépeket, elkészült az egyelőre márkajelzés nélküli tej, tejszín stb. Ennek oka, hogy a termékeket jótállás végett úgymond tesztelni kell, csak azután kerülhetnek piacra. Erre 2023 elején már sor kerülhet, ugyanis a 2022. december 15-én megtartott gyárlátogatáson elhangzott: február elején kezdődik a tej begyűjtése (a pénteki lapszámunkban januárt jeleztük, de az elnök közölte: félreérthetően fogalmazott).
A kézdivásárhelyi feldolgozóba már munkásokat is alkalmaztak, egyelőre tízet. A szövetkezeti elnök úgy tájékoztatott, hogy számuk idővel – a termelés bővülésével – duplázódhat, így mintegy húszan fognak majd az üzemben dolgozni.
