Kelemen Hunor szerint a kormányzati szerepvállalás első két éve tűzoltással és építkezéssel telt, de a tűzoltásból jutott több. Az RMDSZ elnöke Kolozsváron, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülésén számolt be pénteken a két év kormányzati szerepvállalás eredményeiről. A futballból vett hasonlattal élve kijelentette: a félidőben a helyzet egyáltalán nem megnyugtató, de a második félidőben bármi megtörténhet.
Kelemen Hunor kijelentette: a háború által átszabott gazdasági, politikai helyzet szükségessé tette a tűzoltást, és a korábban megfogalmazott nagy tervek közül többről is le kellett mondani. Így ma már ő sem beszél alkotmánymódosításról, pedig egykor ennek a kezdeményezője volt. Megjegyezte: a kormányprogramban szereplő kisebbségi törvényről azonban nem mondanak le.
Hozzátette, hogy céljuk nem lehet a kudarc, a háború pedig nem kedvez az etnikai kisebbségeknek, és a kisebbségi jogok látványos bővítésének. Ilyenkor ugyanis „előjönnek a félelmek, azok árnyékában pedig a régi beidegződések, a buta előítéletek és a rossz sztereotípiák”. Ezért úgy vélte, hogy ilyenkor az is becsületesen elvégzett feladatnak minősül, hogy megvédik a korábbi eredményeket, és még hozzátesznek valamennyit. Kelemen Hunor kijelentette: sohasem az a kérdés, hogy a magyarság milyen magasra teszi a lécet a kisebbségi jogok tekintetében, hanem az, hogy a többség mekkorát tud ugrani. „Tehetjük bármilyen magasra a lécet, ha közben elszaladnak alatta vagy folyamatosan leverik azt” – fogalmazott.
A kormányzati eredményekről szólva Kelemen Hunor megemlítette: az RMDSZ kezdeményezésére indult el Romániában az Anghel Saligny közművesítési program, melynek keretében Erdély 1813 településén fognak víz-, szennyvíz- és csatornahálózatot kiépíteni, fejleszteni, utakat korszerűsíteni, hidakat építeni. Úgy vélte: a nagy infrastruktúra-fejlesztések évtizede következik Romániában. A kormány a helyreállítási alapból villamosítja és újítja fel a vasútvonalakat, reményei szerint az évtized végéig az észak-erdélyi autópálya rácsatlakozik a magyarországi autópálya-hálózatra, és megépülnek azok az autópályák, amelyek Székelyföldet körülölelve bármely kisrégióból egy óra alatt autópályára vezetik az ott élő embereket.
Kelemen Hunor hangsúlyozta: az erdélyi magyaroknak megéri, hogy az RMDSZ kormányon van. Ha nem lenne ott, a magyar közösség gondjait mások nem oldanák meg, Erdély számtalan régiója fejlesztések nélkül maradna. Úgy vélte, ezáltal vissza lehet adni azt a hitet is, hogy lehet és érdemes a szülőföldön tervezni.
Romániának a schengeni térséghez történő megvétózott csatlakozása kapcsán Kelemen Hunor elmondta: vétóra vétóval kell válaszolni, amikor eljön annak az ideje.
Megjegyezte: reményei szerint 2023-ban a tavaszi ülésszakban ismét a belügyi és az igazságügyi tanács napirendjére kerül Románia schengeni csatlakozása. Úgy vélte, a történtekből nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy fel kell adni a konszenzuskeresés elvét, és át kell térni a többségi szavazásra az Európai Unióban. Szerinte ugyanis egy ilyen döntés nem erősítené az európai szolidaritást, hanem a gyenge egységet is szétverné. Hangsúlyozta: Románia azon 13 tagállam közé tartozik, amely a konszenzus elvét meg kívánja tartani.
Az SZKT határozott arról, hogy a szövetség 2023. április 28–29-én Temesváron tartja következő, tisztújító kongresszusát. Kelemen Hunor szerint a választásra való felkészülés kongresszusát kell megtartani, hiszen a ciklus utolsó évében, 2024-ben hét hónap alatt négy választást rendeznek Romániában. „Azt a munkát, amit nem végzünk el 2023-ban, arra már nem marad idő 2024-ben” – állapította meg az RMDSZ elnöke, aki a közösségépítést tartotta a következő időszak legfontosabb feladatának.
