Színháztörténeti sétával, múltidéző színháztörténeti beszélgetéssel ünnepelték szombaton Kolozsváron a városban 230 éve indult, és azóta folyamatos magyar nyelvű színjátszást.
Amint a Kolozsvári Állami Magyar Színház az eseményt meghirdető közleményében idézte: a Nemzeti Játszó Társaság 1792. december 17-én A titkos ellenkezés vagy Köleséri című darab bemutatásával kezdte el kolozsvári előadásait, és ezzel elindult a folyamatos magyar színházi élet Kolozsváron. Ezt megelőzően, 1792 októberében a Fejér János által vezetett nemes színjátszó ifjak kérelmet nyújtottak be a királyi főkormányszékhez és az országgyűléshez azért, hogy magyar nyelven írt darabokat adhassanak elő Kolozsváron és bárhol Erdélyben.
Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, színházkutató az MTI-nek felidézte: a Pest-Budai Hivatásos Színtársulat ugyan két évvel a kolozsvári előtt tartotta első előadását, de a játékengedélyekért folytatott küzdelemben ez a társulat felbomlott, aztán 1792-ben újraalakult, de négy év múlva megint megszűnt. A színháztörténész felidézte, Erdélyben előbb a Bethlen Gábor által alapított nagyenyedi Református Kollégium fiataljai kértek engedélyt arra, hogy anyanyelvű darabokat mutathassanak be és játszhassanak. Aztán Kolozsváron kötöttek szerződést a társulatuk tagjaival, és ezzel létrejött a Nemzeti Játszó Társaság, melynek hamarosan Kótsi Patkó János lett a művészeti igazgatója. Úgy vélte: Kolozsváron annyiban volt más a helyzet, mint Pest-Budán, hogy itt az 1792-es alakulástól támogató közegre talált a színház. A közönség, a nemesség és a polgárság is az intézmény mellé állt, és ez folytonosságot biztosított a társulat számára. Darvay Nagy Adrienne elmondta: készülő könyvében arról ír, hogy a magyarságnak mindig két nemzeti színháza volt. A budapesti és a kolozsvári.
A kolozsvári magyar színjátszás 230. évfordulóján délelőtt színháztörténeti sétán vehettek részt az érdeklődők Salat-Zakariás Erzsébet vezetésével, mely érintette a kolozsvári magyar színjátszás fontos helyszíneit és a Házsongárdi temetőt, ahol sok kiemelkedő alkotó nyugszik. A délutáni színháztörténeti beszélgetésen Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója kérdezte Darvay Nagy Adrienne színháztörténészt.
Az évforduló estéjén Tamási Áron Ősvigasztalás című darabja szerepelt a színház műsorán. A még alig ismert Tamási Áron a darabot név nélkül küldte el 1924-ben az akkor Janovics Jenő által vezetett Kolozsvári Magyar Színház drámapályázatára.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
