A tárcavezető az EU-s energiaügyi miniszterek ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Magyarország semmi szín alatt nem támogatja a földgázra vonatkozó ársapka bevezetését, az ugyanis káros, veszélyes és teljesen felesleges intézkedés. Szavai szerint ezzel olyan eseményekre szeretne reagálni a közösség, amelyek augusztusban történtek, s az csak a bevezetés szükségtelenségét bizonyítja, hogy azóta is jól megvolt a kontinens ársapka nélkül. Ráadásul a korlát elrendelése áremelkedéshez vezethetne, egyrészt az elérhető mennyiség csökkenése miatt, másrészt azért, mert annak szintjét a jelenlegi piaci ár fölött húznák meg – figyelmeztetett.

A miniszter veszélyesnek és felelőtlennek nevezte ezt a fajta mesterséges beavatkozást a piac működésébe, ami eddig példa nélküli, ezért aztán legalábbis rendkívül alapos előzetes vizsgálatot kellene lefolytatni. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a megoldást a földgáz mennyiségének növelése jelentené, azonban ehhez infrastruktúra-fejlesztésekre is szükség van. Hiába épülnek LNG-kikötők Európa különböző részein, ha további vezetékek nem állnak rendelkezésére – jelentette ki. „Ahelyett, hogy ezzel az értelmes kérdéssel foglalkoztunk volna, az elmúlt hónapok elmentek arra a szerencsétlenkedésre, amely a gázársapka körül zajlik” – hangsúlyozta.

A miniszter elmondta, hogy az EU cseh soros elnökségének gázársapka-javaslatáról próbaszavazást tartottak, amelyen Magyarországgal együtt kilenc tagállam szavazott nemmel, de ez ennek ellenére nem elég a blokkoló kisebbség kialakításához. „Az a tény, hogy dacára annak, hogy a jogszabályi többség megvan a gázársapka mellett, mégsem merik leütni ezt egy szavazási eredményként, világosan mutatja, hogy próbálnak olyan széles konszenzust köré építeni, hogy a felelősség szét legyen osztva. És amikor kiderül, hogy teljesen felesleges, veszélyes, egész Európára kárt okozó intézkedés volt, akkor mindenki benne legyen a felelősök között” – fogalmazott. Akárhány szavazási kör lesz, Magyarország nemmel fog szavazni. „Vezetékeket kell építeni, meg LNG-kikötőket kell építeni, új forrásokat kell keresni, nem szerencsétlenkedni az ársapkával” – tette hozzá.

A miniszter ezután Közép-Európa kőolajellátásának ügyét érintette, aláhúzva, hogy az Oroszországból induló Barátság vezetéken keresztül évi 19 millió tonna kőolaj érkezik Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba. Az egyetlen alternatív útvonal, a horvátországi Adria vezeték kapacitása pedig mindössze évi 12 millió tonna, ezt legalább fél éve mindenki tudja, és mégsem történt semmi a bővítés érdekében – sérelmezte. Ez óriási hibája az Európai Uniónak, mert ez nem két-, három- vagy négyoldalú kérdés, hanem európai ügy – szögezte le.

Szijjártó Péter végül problémásnak nevezte, hogy a Mol év végén lejáró szerződésének hosszabbítására a horvát fél „tisztességtelen” ajánlatot adott, az ugyanis a tranzitdíj 80 százalékos emelésével járna. Ez nem más a horvátok részéről, mint visszaélés a háborús helyzettel, a monopolhelyzettel, visszaélés azzal, hogy a háború miatt Magyarország, Szlovákia és részben Csehország adott esetben kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet – közölte. Ennek kapcsán olyan javaslat kidolgozására kérte fel az Európai Bizottságot, amelynek értelmében a háború miatt szükségessé váló alternatív útvonalakon alkalmazható árak nem mehetnének az európai átlagok fölé.
Újságírói kérdésre az európai parlamenti korrupciós botrányról, a katari vízummentességi folyamat meg­akasztásáról szólva Szijjártó Péter kiemelte: „visszanyalt a fagyi, és nagy a káosz, a zavar, hogy akkor mit is lehet erre mondani, nyilvánvalóan megpróbálnak megint külső felelőst találni”. Ha Katar adott esetben az energetikai együttműködését felfüggesztené vagy lassítaná az Európai Unióval, az újabb lépés lenne az európai energetikai öngyilkosság irányába – figyelmeztetett.