Mélyen csalódott a nemzetközi közösségben Ana Brnabić, Szerbia miniszterelnöke, aki arról beszélt, fél attól, hogy a helyzet még inkább elmérgesedik Koszovóban. Koszovó északi részén hónapok óta feszült a helyzet. A helyi szerbek tizedik napja barikádállítással, valamint a Koszovó és Szerbia közötti határátkelőkhöz vezető utak lezárásával tiltakoznak az ellen, hogy a koszovói rendőrség letartóztatott egy egykori koszovói szerb rendőrt, aki állításuk szerint terrortámadást tervezett a választási bizottság épületei ellen.
Ana Brnabić szerint Brüsszel és Washington csak akkor hallja meg a koszovói szerbeket, ha azok úttorlaszokat építenek, de akkor sem azt hallják, amit kellene. Ana Brnabić közölte, hogy azért építettek a koszovói szerbek barikádokat a Koszovó és Szerbia közötti átkelőkön, mert azt akarják elérni, hogy a koszovói kormány tiszteletben tartsa alapvető emberi jogaikat. Magyarázata szerint az állami intézményekből is azért léptek ki a szerbek november elején, mert csak azt szerették volna elérni, hogy a koszovói fél tartsa be a kilenc évvel ezelőtt aláírt brüsszeli megállapodásban foglaltakat.
Ana Brnabić szerint a nemzetközi közösség reakciója nem mindig érthető, hiszen folyamatosan mindkét felet a feszültség csillapítására kérik, miközben Belgrád semmilyen provokációt nem követett el, minden ilyen lépés Pristina felől érkezett.
Miután a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó haderő, a KFOR szögesdrótot húzott ki a jarinjei ellenőrző pontnál, és a koszovói különleges erő fegyveresei is napok óta Észak-Koszovóban tartózkodnak, a szerb kormányfő attól tart, hogy fegyveres összecsapásokra kerül sor. „Mi mindent megteszünk, hogy megőrizzük a békét és valamiféle stabilitást, de sajnos nem látjuk, hogy bármiféle stabilitás létezne a koszovói szerbek számára” – fogalmazott.
A szerb miniszterelnök azt várja a nemzetközi közösségtől, hogy gyakoroljon nyomást Albin Kurti koszovói miniszterelnökre, és – miként azt diplomaták ígérték – követelje Pristinától, hogy hajtsa végre a brüsszeli megállapodásban foglaltakat, elsősorban hozza létre a koszovói szerb önkormányzatok közösségét.
Cinikusnak nevezte a nemzetközi közösség hozzáállását Ivica Dačić szerb külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy a külföldi diplomaták kizárólag a szerbek által állított barikádok eltávolításáról beszélnek, miközben figyelmen kívül hagyják, hogy a koszovói fél megtiltotta a helyi szerbeknek, hogy részt vegyenek a szerbiai népszavazáson és a parlamenti választáson, valamint fegyveres erőket küldött Észak-Koszovóba, ami a megállapodások értelmében tilos lenne.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is szórványban.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
