Klaus Iohannis kifejtette mélységes aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy folytatódnak az orosz támadások az ukrán polgári és más létfontosságú létesítmények ellen, ami háborús bűnnek számít a nemzetközi humanitárius jog értelmében, illetve határozottan elítélte az orosz légitámadásokat, amelyek „Ukrajnát sötétben és hidegben hagyták”. Emlékeztetett arra, hogy Románia segítséget nyújtott Ukrajnának az Oroszország indította háború kezdete óta, egyebek mellett támogatta az ukrán menekülteket és elősegítette az ukrán gabonaexportot. Jelezte, hogy Bukarest továbbra is támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását, és megerősítette, hogy Románia addig fogja segíteni Ukrajnát és az ukrán népet, amíg szükséges.

A közlemény szerint Klaus Iohannis részletesen kitért az ukrán kisebbségi törvényre, amellyel kapcsolatban Bukarest és az ukrajnai románok is aggodalmukat és elégedetlenségüket fejezték ki. Iohannis azt kérte, hogy az ukrán fél találjon gyors megoldást ezekre. A két elnök egyetértett abban, hogy a két ország külügyminiszterei tárgyaljanak erről a közeljövőben.

A román elnöki hivatal szerint Zelenszkij megköszönte a román félnek a háború kezdete óta nyújtott támogatást, az ukrajnai román kisebbség helyzetének rendezésével kapcsolatban pedig teljes nyitottságáról biztosította a román felet annak érdekében, hogy az ukrajnai román kisebbség is ugyanolyan jogokkal rendelkezzen, mint amilyeneknek a romániai ukrán kisebbség örvend.

Az ukrán parlamentben elfogadott kisebbségi törvényről a román külügyminisztérium december 22-én fejezte ki sajnálatát, és úgy vélekedett, hogy egy „hiányos, jogszűkítéseket lehetővé tevő, az országban élő nemzeti közösségek igényeit figyelmen kívül hagyó” jogszabály született. Ezért felszólította az ukrán felet, hogy kérjen újabb ajánlást az ügyben a Velencei Bizottságtól, és ültesse is át a gyakorlatba az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testületének javaslatait.