Senki nem vitathatja el, Traian Băsescu a meglepetések, gyors váltások embere. Cotroceni uráról jó ideje tudjuk, sem elveihez, sem bajtársaihoz nem ragaszkodik különösebben, váratlan, kiszámíthatatlan döntéseivel környezetéből elmar mindenkit, aki nem alkalmazkodik különös, rabiátus, szeszélyes természetéhez.
Mégis a Boc-kormány beiktatásán mondott beszédével sikerült néhány meglepetést szereznie. Nacionalizmusát elkönyveltük, abban reménykedve, hogy kordában tudja tartani, de hétfő este győzelmi mámorában vagy lényéből fakadó intrikus hajlamának engedve különös és sértő mondat hagyta el száját, ugyanis szavai szerint a legszebb álmait beteljesítő kormányról sietve jelentette ki, hogy száz százalékban Románia kormánya. Nem azzal folytatta ― hisz éles esze s dörzsölt politikusvénája figyelmeztette, rossz pályára tévedt ―, ami ezek után természetes lett volna, hogy nem ülnek a miniszteri székekben Varujan Vosganianok, Borbély Lászlók vagy Korodi Attilák, hanem nagy kanyart véve arról kezdett beszélni, hogy e kabinet embereit nem fogják Patriciu, Vântu vagy Fenechiu-féle érdekcsoportok irányítani, hanem valamennyien a hazát, azaz Romániát szolgálják majd. Az elnöki meglepetések nem értek véget itt, a bal- és a jobboldalnak nevezett demokrata-liberális koalíciót nem kompromittáló kompromisszumnak nevezte (ami amolyan fából vaskarika, s igen emlékeztet a korábbi aranyigazságokra, a korruptak nélküli korrupcióra, terroristák nélküli terrorakciókra), s bevallotta: rég készül a két, egy gyökérből fakadó párt összeboronálására. Most álmai megvalósulását ünnepelte, s felhívta a két párt és a kormánytagok figyelmét, olyan erősek, oly nagyok, hogy rendkívüli cselekedetekre hívatottak. S hogy ne találgassunk, mire gondolhat, sorolta is gyorsan igénylistáját: módosítani kell az alkotmányt, tető alá kell hozni Románia új területi-adminisztratív átalakítását, át kell szervezni a tanügyet, egészségügyet, igazságügyet, mindent, amit eddig nem sikerült. Ő másra nem vágyik, csak jó kapcsolatra a kormánnyal, a parlamenttel... Boc azonnal fogta az elnöki irányelveket, összecsapta bokáját, és sietve közölte, kormánya az elnök partnere lesz.
Az ország demokratikus fejlődése szempontjából veszélyesen erős parlamenti többség, az elgyengült, harminc százaléknál kisebb arányú ellenzék új helyzetet teremtett. Ha Băsescunak valóban sikerül összeterelni és megnyergelni őket, sok jót nem remélhetünk. De ismerve a pártokon belüli és azok közötti nagy, kibékíthetetlennek tetsző ellentéteket s főképp az államelnök eddig ki nem élt hatalmi vágyát, megjósolható: szép álmából alighanem hamar felriasztja a gyarló román valóság.
