A megnyitó ünnepségen köszöntőt mondott Csák János kulturális és innovációs miniszter, aki arról beszélt: amitől mi magyarok vagyunk, Babits szavaival, az szellemi jelenség és lelki örökség. „Ez az, amit nekünk hordoznunk kell, ezzel tartozunk az 1100 éve itt élt magyaroknak és a következő évezredben itt élőknek is” – mondta. A „magyar géniuszt” az isten, család, haza, valamint a szabadság, egyenlőség és testvériség jellemzi. „Ez az a magyar szellemi örökség, amit meg kell őriznünk” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a magyar géniusz személyekben testesül meg, ezért fontos a kultúra és a tehetséggondozás. „Ezért méltó és igazságos, hogy a kormány 2023-at Petőfi Sándornak és az ő nemzedéke, kortársai által képviselt magyar géniusz ünneplésének szenteli” – mondta.

Az ünnepségen köszöntőt mondott még Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója is, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy a teremtő magyar erő titkának két kulcsfogalma köthető Petőfihez, a szabadság és a szerelem. Kalla Zsuzsa, a PIM gyűjteményi főigazgató-helyettese, a kiállítás kurátora beszámolt arról, hogy tárlattal együtt a felújított közönségforgalmi terek és a Károlyi-kerttel egybenyitott múzeum udvara is megnyílt a látogatók előtt szombaton. Az utóbbi évben egyszerre zajlott a PIM-nek otthont adó Károlyi-palota rekonstrukciója és az új Petőfi-kiállítás építése. A felújításra mintegy 2 milliárd forintot, a tárlatra pedig 150 milliót fordított a múzeum.

Kiemelte: a tárlat merészen szakítva a hagyománnyal, nem a kultikus, mindenki által ismert életrajzra épül. A tárlaton olyan motívumok jelennek meg, amelyek kiemelt helyet foglalnak el Petőfi műveiben. „Arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan indokolják a szövegek Petőfi üstökös pályáját” – magyarázta, hozzátéve, hogy az életmű témái és ezek korszakba ágyazottsága kerül a kiállítás fókuszába.