A példátlan sikerű Harry Potter-regényfolyam egyes köteteinek megjelenése óta nem volt akkora érdeklődés könyv iránt Nagy-Britanniában, mint ami Harry sussexi herceg napokban megjelent memoárját övezte. A „Spare” című 407 oldalas könyvből – amely Tartalék címmel március 17-én jelenik meg magyarul a Corvina kiadásában – a forgalmazás első napján 400 ezer példányt értékesítettek könyv, e-könyv, illetve hangoskönyv formájában.
A két legnagyobb angliai könyvesbolthálózat, a Waterstones és a WH Smith a szokásos időpontnál hamarabb kinyitotta üzleteit, bár a boltok előtt ezúttal nem kígyóztak akkora sorok, mint ami az egyes Harry Potter-kötetek megjelenése előtt megszokott volt. Az eddigi abszolút rekordot a Harry Potter és a halálos szentek (Harry Potter and the Deathly Hallows) című ifjúsági regény tartja. J. K. Rowling brit írónő regényfolyamának hetedik epizódjából, amely 2007 júliusában került a piacra, a megjelenés utáni első teljes napon Nagy-Britanniában 2,65 millió, az Egyesült Államokban 8,3 millió – vagyis csak a két legnagyobb angolszász piacon majdnem 11 millió – kelt el.
A várakozást csak fokozták azok a részletek, amelyek a megjelenés előtt egyébként hétpecsétes titokként őrzött könyvből idő előtt kiszivárogtak. Nyilvánosságra került például az a rész, amelyben Harry – III. Károly király és a néhai Diana hercegnő másodszülött fia, a tavaly szeptemberben elhunyt II. Erzsébet királynő unokája – felfedi, hogy bátyja, Vilmos trónörökös egy vita hevében tettlegességre ragadtatta magát vele szemben. A vita Harry amerikai felesége, Meghan hercegnő körül robbant ki, akit a könyvrészlet szerint Vilmos nehéz természetűnek, gorombának, nyers modorúnak nevezett, Harry viszont azzal vádolta bátyját, hogy „a sajtóban Meghanról elterjedt narratívát szajkózza”. A szóváltás odáig fajult, hogy a trónörökös elvesztette önuralmát, és káromkodások közepette, a gallérjánál fogva a padlóra teremtette öccsét, miközben nyakláncát is elszakította – olvasható a kötetben.
Hatalmas feltűnést keltett az a rész is, amelyben Harry feltárja, hogy afganisztáni katonai szolgálata idején 25 embert ölt meg. A herceg tíz évet töltött a brit fegyveres erők kötelékében, és kétszer szolgált az afganisztáni hadszíntéren. Könyvében erről azt írja, hogy a legtöbb katona nem tudja, hány ellenséget ölt meg a csatákban, mivel az összecsapások körülményei közepette gyakori a célzás nélküli tüzelés. „A laptopok és az Apache-ok korában azonban” az ő két afganisztáni szolgálatának minden mozzanatát rögzítették, és mindig pontosan tudta, hogy hány ellenséges fegyverest ölt meg. „Az én esetemben ez a szám huszonöt. Ez nem tölt el megelégedettséggel, de nem is szégyellem” – fogalmaz memoárjában a herceg. Hozzáteszi: a csatatéren csak úgy lehet harcolni, ha a katona az ellenséget nem embernek, hanem a tábláról eltávolítandó sakkfigurának tekinti.
Ez a szövegrészlet felháborodást keltett a brit hadseregen belül is. Tim Collins nyugalmazott ezredes, aki a 2003-ban kezdődött iraki háború idején a brit kontingens egyik parancsnoka volt, a brit fegyveres erők lapjának (Forces News) nyilatkozva úgy fogalmazott: a hadseregben „mi nem így viselkedünk és nem így gondolkodunk”. Az ezredes „anyagi haszonszerzés céljából elkövetett tragikus szélhámosságnak” nevezte Harry herceg memoárját.