Több tekintetben is előnytelennek bizonyult Háromszék számára a fejlesztési minisztérium által kiírt, a kerékpárutak építését az európai helyreállítási alapból támogató pályázat, ennek ellenére meg kellett próbálni élni a lehetőséggel – véli Jakab István Barna. Kovászna Megye Tanácsának alelnöke szerint függetlenül attól, hogy mi történik a pályázatokkal, folytatják a bicikliutak kiépítését célzó erőfeszítéseiket, ha másképp nem, kisebb szakaszok létrehozásával, majd azok hálózatba rendezésével.
Alacsony pontszámok
Nemrég kerültek nyilvánosságra a szaktárca által december elején meghirdetett pályázat eredményei. A Kovászna megye által más megyékkel vállvetve benyújtott két pályázat egyike sem került be az első három közé, sőt, a Hargita és Maros megyével közösen benyújtott dokumentáció a legalacsonyabb pontszámot kapta a tíz igénylés közül.
Amint arról korábban már beszámoltunk, a két pályázat révén Háromszéken közel 300 kilométernyi, a megye minden térségét érintő kerékpárút épülhetett volna ki. A Brassó és Szeben megyével közösen készített pályázatban összesen 1002 kilométernyi kerékpárút szerepel, a Háromszékre eső rész közel 260 kilométer lett volna, míg a Hargita és Maros megyével közös pályázatban összesen 582 kilométer, amiből Kovászna megye 35 kilométerrel szerepelt. Előbbi az elérhető száz pontból 32,28-at kapott az értékelésen, ami a hatodik helyet jelenti, míg utóbbi mindössze 13,68-at, ezzel utolsó a pályázatok között.
Lapunk Jakab István Barnát, a megyei önkormányzat alelnökét kérdezte, minek tudható be, hogy a decemberben még jó eséllyel indulónak becsült pályázatok végül gyenge eredményt értek el, illetve arról is érdeklődtünk, hogy mi a szándékuk az elkövetkezőkben a kerékpárutak kiépítése terén.
Víz útja és Kárpátok útja
Az alelnök elmondása szerint azt követően, hogy a támogatási lehetőség megszületett, a Szeben és Brassó megyével közös pályázatot kezdték előkészíteni. A közel 260 kilométernyi kerékpárút két nagy szakaszból tevődött volna össze. Az egyik, a Víz útja névre keresztelt az Olt mentén haladna, Hargita megyéből érkezne, Sepsibükszádtól Sepsiszentgyörgyig hol a műút, hol a vasút szomszédságában húzódna, majd le Illyefalva felé, onnan egy kisebb Brassó megyei terület átszelésével Árapatakra, fel a folyó töltésén Ágostonfalváig, ahol a Brassó megyei szakasszal folytatódna. Ebből egy Bibarcfalvára vezető leágazást is terveztek.
A másik szakasz a Kárpátok útja nevű, mely a Kászonokból érkezik át Kézdiszékre – a Kézdiszentlélektől Lemhényig haladó szakasz egy másik pályázat tárgyát képezi –, onnan Bereckbe, majd Ozsdola, Gelence, Zabola érintésével Barátosra, Rétyre és Bikfalván, Dobollón át Brassó megyébe tart. A Rétyi Nyírnél egy leágazás is szerepel a tervben, mely a hegyen át Bodzafordulóra, onnan pedig a Brassó megyei Bodzavámra vezet.
A két fő szakaszt összeköti majd a Sepsiszentgyörgy és Réty között kiépítendő bicikliút.
Jakab Barna lapunknak azt is elmondta, hogy a Víz útja esetében a korábban már felvázolt, Sepsibükszádtól az Olt mentén a Rétyi Nyír határáig haladó SepsiTrack kerékpárútra vonatkozó elképzelést is felhasználták a nyomvonal kijelölésénél.
Az alelnök továbbá elmondta, hogy Hargita és Maros megyétől csak később érkezett meg a felkérés a társulásra, és mivel a megye nagy részét már úgymond lefedte a másik elképzelés, így csak a Csíkszentimre és Bardoc közötti 35 kilométeres szakasszal tudtak beszállni.
Hátránnyal indultak
Több probléma is felmerült a kiírás kapcsán – ismertette az alelnök. Az egyik gondot az jelentette, hogy a minisztérium – amint azt a megyei önkormányzatnak is megerősítették – nem számított ekkora érdeklődésre, így az erre a célra szánt alap egyszerűen nem elég. Két pályázat (például a Temes–Arad–Krassó-Szörény–Hunyad megyéé, valamint a Szeben–Brassó–Kovászna megyéé) már úgymond lefedte a teljes kiírást mind a kerékpárutak hosszát, mind a megpályázható összeget illetően. Megszületett a sorrend, a szaktárca nem hirdetett nyertest, tudomásuk szerint azon vannak, hogy valamilyen finanszírozási forrást találjanak azokra a projektekre, melyek úgymond lecsúsztak erről a lehetőségről.
A megye földrajzi helyzete is hátrányt jelentett mindkét pályázatnál – mondta el az alelnök. Egyrészt öt pontot kaptak azok a nyomvonalak, melyek az országhatáron átlépve valamely szomszédos állam kerékpárútjaival teremtettek kapcsolatot, illetve húsz pontot ért, ha a nyomvonal a Duna vagy a Via Transilvanica vonalát követte. E kritériumoknak egyik pályázat sem felelhetett meg, amelyekhez Kovászna megye társult.
A Hargita és Maros megyével közös pályázat esetében lényeges ugyanakkor, hogy ez javarészt a Mária út vonalát követte, ami plusz pontszámot jelentett volna az első pályázati útmutató szerint, viszont a végső kiírásból ez a feltétel már teljesen kikerült, így feltételezhető, hogy a legalacsonyabb pontszám is ennek tudható be – fejtette ki az alelnök.
Várnak és terveznek
Jelenleg még várnak, hogy a szaktárcánál milyen döntés születik. Akkor sem állnak le, ha mégsem lesznek további források ennél a lehetőségnél. Ha a nagy pályázat végleg elbukik, akkor részletekben építik ki a különböző szakaszokat, és idővel összekötik azokat, saját erőből vagy más forrásokból állva a költségeket – jelentette ki a megyei tanács alelnöke.
A Kézdiszentkereszt–Lemhény szakaszra már szereztek finanszírozást, a Zabolát Barátossal (Szörcsén és Tamásfalván keresztül) összekötő megyei utat az Anghel Saligny-program révén korszerűsítik, a tervekben kerékpárút is szerepel, illetve a SepsiTrackkel a Környezetvédelmi Alaphoz tudnak pályázni, az érintett önkormányzatok társulásával.
