Kitartó havazás ellenére szombat délután többen is megálltak a főtéri kőszínpad szomszédságában a színes kiállítás előtt, mely a bábtársulat életének fontosabb eseményeit, különleges állomásait és előadásait szemlélteti. Péter Orsolya, a Cimborák Bábszínház vezetője megjegyezte, a március végéig megtekinthető szabadtéri tárlat a teljesség igénye nélkül készült, nagyon sok előadásról ugyanis nem maradt fenn fotóanyag.

A bábstúdió előterében tartott szűk körű, bensőséges megnyitón Vargha Fruzsina alpolgármester gratulált az évfordulóhoz, és úgy vélekedett, a társulat számára 25 év „nemcsak egy életmű és nemcsak munka, hanem hivatás, misszió és hitvallás egyaránt”. „Bízom benne, hogy évtizedek múlva is népes közönsége lesz a bábszínháznak, és remélem, hogy nemcsak a gyermekeket fogja bevonzani és megszólítani, hanem mindannyiunkat, hiszen a felnőtteknek is szükségük van arra, hogy megfontolják azokat a tanokat, amiket a bábszínház is közvetít” – fogalmazott.

Nagy Lázár József, aki kezdetek óta tagja a társulatnak, kiemelte: egyértelműen Nagy-Kopeczky Kálmán érdeme a Cimborák Bábszínház létrejötte, melynek megalakulását az akkori színházigazgató, Nemes Levente is támogatta. „Zéróról indult a történet, nehéz idők voltak, egy adott ponton gyakorlatilag kettőnkből állt az intézmény, a létszámstop miatt nem lehetett embereket felvenni, fizetésmegvágások voltak, díszletet hordtunk, világítottunk, építettünk, bábokat gyártottunk” – idézte fel a kezdeteket. Mindezek ellenére úgy érzi, az eltelt évek alatt születtek erős előadások jó gondolatokkal, koncepciókkal, s példaként A kiskakas gyémánt félkrajcárja címűt említette, amely meglátása szerint „legalább tíz évet előremutatott”. Kitért arra is, hogy a bábszínház nagyon összetett dolog, akik nem ismerik, kicsinyített színháznak tekintik, pedig inkább a cirkusz, a bohócjáték és az opera közeli rokona. Hangsúlyozta, a bábszínháznak pedagógiai célzata van, egyfajta egészséges értékrendre, gondolkodásmódra nevel, amit színházi gondolkodásnak nevezünk. „Kézzelfoghatóvá tesszük azt a fajta csodát, animálást, ami a holt anyagot életre kelti. Ezt elfogadja, befogadja, elhiszi a gyermek, mert hitelesen tudom tálalni. Ezért küszködtünk annyi éven keresztül Kálmánnal” – összegzett.

Bár végéhez közeledik a negyedszázados évforduló előtt tisztelgő születésnapi hónap, a Cimborák Bábszínház Youtube-csatornáján a továbbiakban is elérhető lesz nyolc olyan régi előadás felvétele – A fülemile, Kire ütött ez a gyerek?!, Bálna Béla, A szegény ember királysága, A rest legényről, Verstől versig hajt a csordás, Cyber Cyrano, A halhatatlanságra vágyó királyfi –, melyek mérföldkövek a társulat életében. Péter Orsolya lapunknak elmondta, ebben az évadban további két bemutatót terveznek, a bábszínházi világnapot márciusban egy bábsimogatóval és előadással ünneplik, elképzeléseik szerint olyan környezetben, ahová nehezebben jut el bábszínház.