Görgei Artúr honvédtábornokra, hadügyminiszterre emlékeztek születésének 205. évfordulóján, tegnap sírjánál a Fiumei úti sírkertben. „Kevés olyan történelmi személyiség nyugszik a Fiumei úti sírkertben, mint Görgei, akinek történelmi szerepét az árulótól a hősig vezető skála mindkét végletén megtalálhattuk az elmúlt 150 évben” – hangsúlyozta Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója a NÖRI és a Görgey-kör megemlékezésén.
Móczár Gábor felidézte, hogy már Kossuth elindította az áruló Görgei mítoszát. „Görgeit felemeltem a porból (...) és ő a hazának gyáván hóhérjává lőn” – emlékeztetett Kossuth híres kirohanására, amely – mint mondta – évtizedekre megpecsételte a szabadságharc zseniális hadvezérének sorsát. A Görgeit körülvevő fagyos légkör csak az 1880-as években kezdett enyhülni – tette hozzá. Móczár Gábor kiemelte: a honvédtábornok nem lázadt sorsa ellen, mert így megadhatta hazájának azt a tudatot, hogy a szabadságharcot csak az ő árulása miatt tudták leverni. Temetésének körülményei és a sírhely már jól jelzi az enyhülést – mutatott rá a NÖRI főigazgatója, felidézve, hogy Görgei családjának az állam ajánlott fel díszsírhelyet.
Arról is beszélt, hogy a szocializmus Kossuth-kultusza részben továbbörökítette Görgei árulásának bélyegét, de a fokozatosan hozzáférhető történelmi dokumentumok egyértelművé tették: jó katona volt, a világosi fegyverletétel pedig elkerülhetetlen. Jelezte, a Nemzeti Örökség Intézete fontos feladatának tartja, hogy történelmi alakjainknak élő emlékezetük legyen, így Görgei Artúr megítélésének változásait is minél többekhez eljuttathassák. Elmondta, hogy egy tízrészes, magyar hősöket bemutató animációs sorozatot készítenek, amellyel a fiatalokat szeretnék megszólítani. Az első epizód főszereplője Görgei Artúr lesz, mert – mint fogalmazott – valóban hős volt, példakép. „Az a 28 500 megmentett magyar katona, fiú, édesapa, aki bár az életét feláldozta volna a hazájáért, mégiscsak megtarthatta, máig tovább él a nemzet szövetében” – zárta beszédét Móczár Gábor.
Görgey Zsuzsanna a családot képviselve elmondta, az utódoknak egy dolguk van, hogy megbéküljenek, összefogjanak és büszkék legyenek elődeikre. Megköszönte, hogy másféle megvilágításban és valóban helyére kerül a Görgei-kérdés, nemcsak Görgei Artúr szempontjából, hanem azért is, mert a család hősi múltját feltárhatják, emlékezhetnek a 28 500 férfi megmenekülésére, de arra is, hogy a II. világháborúban több ezer zsidót menekítettek meg a család tagjai.
Hermann Róbert, a Görgey-kör elnöke, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja Görgei életútját ismertetve kiemelte: Görgei az 1849. tavaszi hadjáratban megmutatta azt is, hogyan lehet túlerőben lévő, jobban felszerelt, jobban kiképzett ellenséggel szemben hat csatában és ütközetben győzelmet aratni. Emlékeztetett arra, hogy 1884-ben 200 honvédtiszt és egykori honvéd, akadémikus és köztiszteletben álló személyiségek kiadtak egy nyilatkozatot, amely szerint Görgeit nem tartják árulónak, és a világosi – helyesen szőlősi – fegyverletétel a tények vasvesszeje által kikényszerített döntés volt, nem pedig árulás.
„Nekünk, történészeknek, hagyományőrzőknek, emlékezetápolóknak és emlékezetpolitikusoknak az a dolgunk, hogy az emlékezetekben megpróbáljunk rendet tenni” – hangsúlyozta, hozzátéve: „van lehetőség arra, hogy mind Kossuth Lajost, mind Görgeit együttesen tiszteljük, mert az ő nagy együttes vállalkozásuk volt az 1848-as forradalom, a polgári Magyarország, valamint Magyarország függetlenségének az ügye”.
