A kovásznai Tündérvár Székely Nagycsaládosok Egyesülete szervezésében szombaton téltemető farsangi felvonulást tartottak a fürdővárosban, amelyet jelmezes táncház követett, majd elégették a telet jelképező szalmabábot.
Népzene kíséretében vonult fel szombaton délután kéményseprő, ferences szerzetes, zsidó, bohóc, cigány, koldus, inas, pásztor, keresztes lovag, udvarhölgy stb. jelmezbe öltözött maskarások népes serege Kovászna belvárosában.
A farsangi alakoskodás esküvővel kezdődött. A vőfély nagy eseményt hirdetett: „A falu egy legénye, kinek az esze kereke mindig jár és meg nem áll, kigondolta – úgy tudom –, házasodik farsangon”. A vőlegény „megesküdt a kenyérre, annak is a bélére, hogy nem iszik, nem nőzik, minden este ő főz, gyereket pelenkáz, soha vissza nem pofáz.” Hogy az urától le ne maradjon, a menyasszony is fogadalmat tett: „Esküszöm a répára, annak is a magjára, mókuskája én leszek, reggel az ágyba kávét viszek.” A menyasszonyi táncra a Pokolsár mellett kerül sor, ahol a kíváncsiskodó regáti fürdővendégek nagy érdeklődéssel figyelték az eseményt.
A mulatság a Városi Művelődési Házban jelmezes táncházzal folytatódott, majd elégették a telet jelképező bábut. A búcsúbeszéd így hangzott: „Először is búcsúzik nevelőanyjától, / Ildikótól, ki őt csinálta szalmából. / Majd keresztanyjától, ennek az urától, / S a keresztszülők összes jó pereputtyától. / Tizenkét feleség, ötvenkét nagy gyermek, / Háromszázhatvanöt unoka ügyel majd arra, / Hogy az álmát ezután senki ne zavarja. / Pihenje ki magát a jövő farsangra. / Bérmakeresztanyjától is végbúcsút veszen, / Nem köti már semmi e földi élethez. / Búcsúzik falunktól, kicsitől és nagyjától, / S az itt jelen levő víg farsangolóktól.”
A farsangi mulatságot levezető vőfély Pável Hunor volt, közreműködtek a Vizitke, Pitypang, Recefice tánccsoportok Podholiczky Rebeka és Szvinyuk Sándor irányításával, a talpalávalót Iffiú Szabolcs és barátai biztosították. A rendezvényt támogatta a Csoóri Sándor Alap.
