Húsz évvel ezelőtt az almásiak a szárazpatakiakkal, szentlélekiekkel, bélafalviakkal, kurtapatakiakkal, esztelnekiekkel és csomortániakkal közösen alapítottak egyesületet. A társulás mintegy 6300 hektár erdős területet ölelt fel. Ez, ha szűken is, de már elégséges volt ahhoz, hogy magánerdészeti hivatalt állíthassanak fel. A 2003. február 15-e óta működő erdészeti hivatal akkori székhelye Kézdialmáson volt, vezetői tudták: a kezdeti terület túl kevés, annyiból nem lehet megélni, ezért fő céljuk az volt, hogy bővítsék az általuk felügyelt erdőterületet. A tizedik évfordulót már úgy ünnepelhették 2013-ban, hogy közben Bákó megyétől sikerült 2500 hektár erdőt visszaszerezni, három évvel korábban, 2010-ben pedig Hargita megyéből a kászonjakabfalvi közbirtokosság csatlakozott hozzájuk 1460 hektár erdővel. A magánerdészethez 2013-ban már 20 500 hektár erdő tartozott, székhelyük is átkerült a kézdivásárhelyi városháza épületébe. Az egyesülethez az elmúlt évek során újabb települések csatlakoztak, így a huszadik születésnapi rendezvényen zsúfolásig megtelt a kézdialmási kultúrotthon. Látható, hogy a kezdeti nehézségeket legyőzték, a Veresvíz néven bejegyzett egyesület a siker útjára lépett, most már saját székhellyel rendelkeznek Kézdivásárhelyen.

Az ünnepségen elsőként Rancz Sándor, a magánerdészet elnöke szólalt fel. „Két évtizede úgy tűnt, hogy merész vállalkozásba kezdtünk, utolérhetetlen vágyak és álmok kergetésébe fogtunk, de ez a mögöttünk álló néhány esztendő megerősít bennünket abban, hogy ha komolyan gondoljuk az álmokat, ha készek vagyunk tenni is azokért, megvalósulnak” – magyarázta Rancz Sándor, aki a jelenlévők számára néhány adattal is szolgált az indulás nehéz pillanatairól. „A húsz évvel ezelőtt induló magán­erdészetünk kuriózumnak számított a megyében. Nem volt egyszerű a kezdet, hiszen a hatezer hektárnyi területtel nem lett volna fenntartható, így csupán 11 fős személyzettel kezdhettünk  hozzá ahhoz, hogy a saját erdeink felügyeletét és a rajta lévő gazdálkodást kezünkbe vegyük. Az itt jelen lévők azt is tudják, hogy a székely ember szívós és konok, amit a fejébe vesz, azt nehezen lehet belőle kiverni. Ma már több mint 21 ezer hektár terület tartozik a kézdialmási magán­erdészethez, 35 állandó alkalmazottunk és jól felszerelt eszköztárunk van, sőt, saját székhellyel is rendelkezünk. A legfőbb megvalósítás mégis az, hogy saját erdeinknek nem csak a felügyelete, hanem a jelene és jövője is a mi kezünkben van, a térség lakóinak munkát tudunk biztosítani, arra törekszünk, hogy szülőföldünkön maradva próbáljunk boldogulni, ahogy azt az elődeink is tették” – nyomatékosított az elnök.

Ezt követően az erdészet vezetője, Váncsa Botond erdőmérnök lépett mikrofonhoz. „Amikor ide kerültem, megtudtam, hogy itt egy olyan közösség munkálkodik, amelyre lehet számítani. Többekkel beszéltük az elmúlt napokban: az eltelt húsz év azt jelenti, az erdészet nagykorúvá vált” – vélekedett, hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban a minisztériumokban is normálisabbá kezdett válni a viszonyulás, de továbbra is odafigyelnek, mert az ördög nem alszik.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a magánerdészet születésénél is bábáskodott. „Huszadik születésnapon vagyunk jelen, de tulajdonképpen ez több mint húszéves munka, lehet 25–30 esztendős is. Nagyon sokan itt, a teremben iskola- és munkatársak is voltunk, az erdők szeretete, a magántulajdon tisztelete bennünk rég megérlelődött. Egy mérföldkő volt Háromszéken az első magánerdészeti hivatal, viszont a létrejötte egy nagyobb átalakításnak egyik lépcsőfoka. Hittünk abban, hogy le lehet bontani Romániában az állami rendszert az erdők és az erdészetek tekintetében. Romániában 6,3 millió hektár erdő volt, és annak 99,5 százaléka állami tulajdont képezett, az RMDSZ kormányra kerülésével bontottunk le egy nagyon komoly állami rendszert, ennek eredménye, hogy az erdők jelentős része az országban most már magánkézben van, Székelyföldön több mint 500 ezer hektárról van szó. Kovászna megyében a 170 ezer hektár erdőterületből mintegy 130 ezer hektár van magánkézben, ezenkívül van 500 ezer hektár kaszáló és legelő,  egymillió hektár szántóföld, ez többnyire mind székely emberek tulajdonát képezi” – számszerűsítette az elmúlt időszak történéseit a megyei önkormányzat vezetője. Az elnök szerint nem volt könnyű az elmúlt időszak, hiszen a régi kollégák kinézték őket, azt firtatták, hogy mit akarnak a magánerdészetekkel. „Erre a válasz egyszerű volt: jövőt biztosítani az embereknek és az utánunk következő nemzedéknek” – summázott.

Az ünnepi beszédeket követően Veres Henrietta és Molnár Ella szavalt, fellépett a Felső-háromszéki Fúvószenekar, az esemény vacsorával és bállal ért véget.