Most sem ártana egy rendes párbaj a két vezér között, amivel rengeteg emberéletet megmenthetnének. Az ukrajnai háború, ha még sokáig szélesedik, bizony világháborúvá alakulhat, és ha netán atomháborúvá dagad, akkor esetleg a kőkorszakba jutunk vissza. Ugyanis annyi atomfegyver van a világon, hogy azzal az emberiséget nemcsak egyszer, hanem akár háromszor is el lehet pusztítani, és ha ember nem marad élve, akkor várhatunk néhány millió évet, amíg valami ismét lemászik a fáról és emberré válik.

A középkorban a párbaj arról szólt, hogy a becsületért kiállni kötelező, nyilvános gesztus, ami azáltal győz meg a hozzá való ragaszkodásról, hogy a párbajozó kész érte életét is kockára tenni. Putyin és Biden párbajozhattak volna karddal, az egyik fél megsebesüléséig, de pisztollyal vagy géppisztollyal is. Ha Biden Abrams harckocsin, Putyin meg az új orosz szupertankkal, az Armatával érkezett volna a párbaj színhelyére, és ha közben lövik egymást, a párviadal akár el is maradhatott volna. Putyin párbajsegédnek a kínaiakat hívhatta volna, ők amúgy is ferde szemekkel nézik az ukrajnai eseményeket. Biden segédjének a NATO-főtitkárt, Jens Stoltenberget kellett volna jelölnie, aki minap közölte: aggodalomra ad okot, hogy Kína fegyverszállításokkal támogathatja Oroszország háborúját.

Egyelőre a két elnök csak a szájkaratét gyakorolta távolról egymással szemben. A régi uralkodók sokszor személyesen vezették csapataikat. Csak két ilyen esetet említsünk a magyar történelemből. A második rigómezei csatában (1448) a török sereget II. Murád szultán, a magyar–havasalföldi katonaságot Magyarország kormányzója, Hunyadi János vezette. A leginkább emlegetett 1526-os mohácsi csatában, amelyben a törököket I. Szulejmán és Ibrahim nagyvezír, a magyarokat II. Lajos magyar király, Tomori Pál kalocsai érsek, és Szapolyai György szepesi gróf irányította, Tomori Pál és II. Lajos életét vesztette.

A mostani uralkodók nem csapataik élén harcolnak a háborúban, hanem tisztes távolságból követik a harctéri eseményeket, és nem kockáztatják életüket. Putyin Moszkvában bátran szónokolt. Biden elnök pedig még Kijevbe is elmerészkedett, és Varsóban egy nagy show-ban szerepelt. Kelet-európai tartózkodásának biztosítása a számítások szerint ötmillió dollárba került. (Azt híresztelik, azért, hogy még bátrabbnak látsszék, Kijevben még légiriadót is fújtak.)

Sokan abban reménykednek, hogy a háborúnak úgy lesz vége, ha Putyint megpuccsolják, Bident meg a következő választáson nem választják újra. Sokan tudni vélik, hogy az orosz elnök beteg, és ha elpatkol, akkor kitör a béke. Nagy a bizonytalanság a háború körül, de a háborúpártiak megnyugodhatnak, mert a két elnök beszédéből az csengett ki, hogy a háborút bátran folytatják.

Biden megmondta Varsóban, hogy ma, holnap és (mind)örökké (ámen) Ukrajna mellett állnak. Putyin nem győz, és „amit ma teszünk, azt azért csináljuk, hogy a jövőben a gyerekeink és unokáink ismerjék ezt a szót: „szabadság”. (Csak nehogy a szabadság helyett azt a szót ismerjék meg jobban, hogy „háború”.)

Putyin a Nyugatot tette felelőssé a háborúért, valahogy úgy, ahogy a mondás szerint a verekedés úgy kezdődött, hogy a koma visszaütött. Amit oroszra úgy lehetne fordítani, hogy a háború úgy kezdődött, hogy a szomszéd visszalőtt.

Bejelentette, hogy felfüggesztik a Stratégiai Fegyverzetcsökkentő Egyezményt (Új START), amit még 2010-ben írtak alá az Egyesült Államokkal. A NATO-főtitkár, Stoltenberg szerint ez veszélyesebb hellyé változtatja a világot. A végén, hogy biztonságban legyünk, el kell költöznünk a Holdra (vagy egy másik bolygóra), ahonnan aztán gyönyörködhetünk a Földön zajló (atom)tűzijátékban.

Borítókép: Vlagyimir Putyin. Fotó: MTI