Nyilatkozatok szintjén Oroszország és Ukrajna is üdvözölte a Kína által pénteken bemutatott 12 pontos béketervet. Ugyanakkor sem az oroszok, sem az ukránok nem látnak esélyt azonnali tárgyalásokra.
A kínai külügyminisztérium pénteken egy 12 pontból álló béketervet tett közzé. Peking fő tézisei között szerepel egyebek között a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartása, a közvetlen párbeszéd újraindítása Moszkva és Kijev között, valamint a további eszkaláció megakadályozása. Része a tervnek a harci cselekmények beszüntetése, a tárgyalások újrakezdése, a hidegháborús mentalitás elutasítása, valamint a stratégiai kockázatok csökkentése. A Peking által előterjesztett terv szól a humanitárius válság leküzdéséről, a gabonaegyezmény végrehajtásáról, Ukrajna újjáépítéséről és az atomerőmű biztosításáról. Kína maga is kifejezte, hogy kész együttműködni a nemzetközi közösséggel és konstruktív szerepet játszani a konfliktus megoldásában.
A Kreml figyelemre méltónak tartja és alapos elemzésnek veti alá az ukrán válság megoldására a Kína által előterjesztett tervet – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő tegnap újságírókkal. „Minden kísérlet, amely olyan tervek kidolgozására irányul, amelyek segítenek a konfliktus békés mederbe terelésére, figyelmet érdemel” – mondta Peszkov. Ugyanakkor azt is hozzátette: Oroszország jelenleg nem látja az Ukrajna körüli helyzet békés rendezésének előfeltételeit, ami a „különleges hadművelet” folytatását teszi szükségessé. A kínai tervre az orosz külügyminisztérium is reagált. A tárca kifejezte Moszkva nyitottságát arra, hogy a „különleges hadművelet” minden célját diplomáciai eszközökkel érje el. Egyúttal felszólította a nyugati országokat, hogy hagyjanak fel a fegyverszállításokkal és a zsoldosok Ukrajnába küldésével. Moszkva szerint az ukrán hatóságoknak bele kell egyezniük abba, hogy visszatérjenek az ország el nem kötelezett státuszához és elismerjék az új területi realitásokat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a maguk által kidolgozott békeképletnek igyekszik támogatókat szerezni. Zelenszkij a tavaly novemberben tartott G20-csúcstalálkozón hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit. Ez az ukrán „békeképletnek” nevezett javaslat magában foglalja a nukleáris, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről. Diplomáciai szintű tárgyalások a háború lezárásáról csakis akkor kezdődhetnek, ha az ukrán „békeképletnek” minden pontja teljesült. „Nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa számára is biztonsági garanciákra van szükség” – szögezte le, majd hozzátette: jelenleg nincs lehetőség arra, hogy tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Hangsúlyozta, Ukrajnának oda kell figyelnie Kína béketervére, ha pontjai megfelelnek a nemzetközi jog tiszteletben tartásának, az államok területi integritásának és a biztonsági kérdéseknek. „Már mondtam egyszer: az nagyon jó, hogy Kína elkezdett beszélni Ukrajnáról. A kérdés az, hogy mi következik a szavak után” – jegyezte meg Zelenszkij.
