Hol van már az a világ, hogy Torja népét „bicskásoknak” tituláljam, ahogyan azt a régiek tették?! Történelmi települése ez Felső-Háromszéknek, hosszan fekszi meg a Torja vize mindkét oldalát. Bemutatását kétfelé osztottuk: Altorjára és Feltorjára. Mert akad Altorján is éppen elég mesélni való. Már rég összeépült Középtorjával, ott van a községközpont, az önkormányzat székháza, Torja vizén túl azonban rögtön Karatna következik.
A község bejáratánál monumentális székely kapu fogad, mely méretei miatt most még a legnagyobb jelzőt viseli (15,06 × 9,5 m). 2005-ben építették-szentelték fel, tervezője-faragója a község fiatal faragómestere, Pethő Sándor volt, aki most távol Torjától egy településen a „világ egy másik monumentális legnagyobb székely kapuját” tervezi. A torjai kapu megállóra kötelezi az érkezőt, főleg azt, aki még nem járt errefelé. El lehet ott olvasni Torja testvértelepüléseinek a nevét, két átütött kaputükre nyitott, jelzi, hogy Háromszéken vagyunk. Telente itt javában fütyül a hideg székely szél, a Nemere, amely télvíz idején magával hozza a nagy orosz puszta dermesztő hidegét, kőkeményre fagyasztja a füstölt szalonnát és a disznóféleségeket.
Laktak itt a csiszolt kőkorszakban is
Torja ősrégi település a hasonnevű patak völgyében. Bálványossal együtt a királyi Felső-Fehér megyéhez tartoztak, és csak 1876-ban csatolták Háromszék vármegyéhez. Közigazgatásilag ide tartozik a sorozatunkban már bemutatott Futásfalva is. Régészeti szempontból roppant tarka vidék. Itt is régi nyomai vannak a korán megtelepedett embernek, a csiszolt kőkortól a XII–XIII. századi első székely magyar településig majdnem minden történelmi kor emlékei megtalálhatóak. Sikerült feltárni a Kőrös- és vonaldíszes kultúra, az erősdi műveltség emlékeit, a kora bronz és a vaskor kultúrájának tárgyi anyagát. Urnasíros temető és kőszekrényes kora bronzkori sírt tártak fel itt, újabban pedig egy egyedülálló leletet, egy bronzkori lakóházat. Azt is megemlíthetjük, hogy kő- és rézbaltát, bronzcsákányokat, orsófejeket, lándzsacsúcsokat és festett kerámiát őriz innen a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. Halomnyi történelmi adatot tárol már a nyomdafesték Torjáról, az írott história idejéből is néhai Coroi Artur helytörténész oklevélkutatásai nyomán, amiből most mi is szemelgettünk.
Amikor Torja felé igyekszünk, már messziről látni szép időben az altorjai Szent Miklós-templom hatalmas harangtornyát, melyet sok évvel ezelőtt magam is megmásztam, hogy láthassam mostani harangjait. Sajnos, egykori, XVI. és XVII. századi harangjait, melyeket még az oda látogató Orbán Balázs is hallhatott, elsöpörte a történelem vihara. A két világháborúban elrekvirált harangok helyett 1923-ban az aradi Hőnig cég által öntött szép szavú két harangot hallhatunk most, melyek mellé a hívek önadakozásából a nagybányai Gutin öntődével – ahol a mester Szeleczki Mihály volt, egy régi feljegyzés szerint „abból a nagybányai Szeleczki családból, melyből a jeles magyar színművésznő, Szeleczki Zita is származott” – 1975-ben egy nagyobb harangot öntettek.
Ft. Hatos Mihály plébános
Torja nevét, mint a kézdi székelyek birtokát, egy 1307-ben keltezett oklevélből ismerjük. Szent Miklósra felszentelt templomát 1823–31 között emelték, miként azt klasszicista vonásai is elárulják. Torja patakának a magas teraszán, a mai templom helyén román kori, később gótikus ízlésben épült istenháza állt, mely a további átépítések során majdnem teljesen megsemmisült. 1990-ben megtalálták a román kori templom félköríves szentélyét. Most is látható egy egész kőből faragott, kettős hengertaggal rendelkező ajtókeret, melyet XIV. századinak tartanak, ez a mai harangtorony bejárata.
A régi, XV. századi templomot feltételezhetően ovális alakú magas várfal övezte. Ennek maradványai a harangtorony két oldalán ma is megtalálhatóak, a falak talapzata körös-körül most is követhető. A harangtorony bejárata mellett egy latin feliratos beépített kőtábla arról tudósít, hogy az épület alsó részét Rákóczi György idejében, 1654-ben építették.
A templomkertben Szörtsey Eleknek, az 1956-os magyar szabadságharc helyi mártírjának állítottak emlékkopját, az Ábrahám Árpád (1914–1958) plébánosra emlékeztető bronzplakettes emlékmű (1995) Miholcsa József alkotása, miképpen a Templom-domb előterében álló, a magyar szabadságharcnak, az 1956-os magyar forradalomnak, a két világháborúnak fából készített, monumentális térplasztikai emléke is. A templom térsége – az Árpád park – Torja emlékhelye. Miholcsa-alkotás Árpád fejedelem egyedinek tartott, egész alakos szobra (2003), mely szemben áll a történetíró torjai Apor Péter (1676–1752) mellszobrával. Itt kapott helyet „a világ jelképes legmagasabb kopjája”, a székely lovas huszár szobra, valamint a vitézi rend megalapítójának, Kozma Istvánnak a mellszobra.
A műemlék templommal átellenben találjuk az altorjai Jókai Mór Általános Iskolát, melynek homlokfalát Vetró András Jókait ábrázoló plakettje díszíti. Az író különös érdeklődést tanúsított e vidék iránt, ahová több ízben is ellátogatott. Útjának eredményeként született meg Bálványosvár című regénye (1882).
Református parókia, Karatna
Emlékezetes megálló,
melyet báró Apor Csaba halála és néhai Coroi Artur történész-tanár Torja községről írt históriai kötetei miatt szándékszunk megtenni, ugyanis báró Apor Csaba (1921–2023) halálát február 11-én jelentette be a marosvásárhelyi Castellum Alapítvány. Apor Csabával többször volt szerencsém találkozni: első alkalommal Torja község önkormányzatának egy hivatalos közgyűlésén, ahol mint helybeli lakos és agrármérnök kapcsolódott be a közvitába, majd több alkalommal, amikor kiránduló turistacsoportoknak mutattam be a család altorjai kastélyát és tulajdonosát. Coroi Artur (1948–2010) közeli barátom, torjai történelem szakos tanár volt, akivel honismereti és Pro Natura-találkozókon túratársak voltunk.
A reneszánsz emlékeket őrző torjai Apor-kastély és a kiterjedt család története jobbára ismert, jómagam inkább egy kevésbé köztudott információval gazdagítanám az olvasót, egy Apor Zsuzsanna személyéhez kapcsolódó kéziratos emlékkel, melynek tudtommal egyetlen példánya a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdona. Íme, Apor Zsuzsanna cukrászkönyve: Liktariomoknak (értsd: likőrféleségek – Kgy. Z. megj.), Confectumoknak, és sütedekeknek úgy nemi nemű készittéseről, és külömb-külömb féle virágok csinálásnak modgyárol való jedczések. Mellyeket sok hellyekről tanolván, s könyvekböl is egyben szedett P. Haller Janosné Apor Susánna MDCCXXVII Esztendőben iratván következendőknek is tanulására, s hasznára.”
Látogatásunk idején még nem döntött a család Apor báró temetéséről. A família több jelessége a középtorjai Mária-kápolna alagsorában nyugszik, többek között báró Apor Lázár (1784–1868), az Erdélyi Udvari Kancellária tanácsosa s ennek unokája, báró Apor Gábor, Háromszék vármegye egykori alispánja, boldog Apor Vilmos (1892–1945) vértanú püspök édesapja. A sírkápolna utcára néző falára születésének 100. évfordulója alkalmából emléktáblát állíttatott Torja katolikussága.
Mária-kápolna
Torja jeles szülöttei közül való Apor István báró (1638–1706) nagybirtokos katolikus főúr, történet- és naplóíró. Nevét emléktáblával örökítették meg, amely a kastélyban látható. Nagybátyja volt a híres történetíró költőnek és erdélyi főúrnak, Apor Péternek (1676–1752), akinek porai az altorjai római katolikus templom alatti sírban nyugszanak, és csak feliratos sírköve került fel az Apor-kastélyba. Lánya volt említett Haller Józsefné Apor Zsuzsanna (1701–1728).
Apor Károly (1815–1888) jogász, a Marosvásárhelyi Királyi Tábla elnöke volt, a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság alapító elnöke. Tagja volt még ennek a famíliának báró Apor Gábor (1889–1969) diplomata, vatikáni követ, a máltai lovagrend nagymestere, Apor Vilmos édestestvére.
Torján született Újvárosi József (1838–1919) erdészmérnök, királyi tanácsos, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium gondnoka; Karatnai Deák Gerő (sz. 1846) a szászvárosi Kuun-kollégium tanára, zenekutató, hírlapíró, Roediger Lajos (1854–1941) tanár, író és régész, Illyés Elemér (1919–1989) Erdély történetével foglalkozó történész, földrajzi utazó. Neki köszönhető Orbán Balázs nagy művének 1981-ben készült reprint kiadása. Torja szülötte Kicsi Antal (1936–1980) irodalomtörténész, műfordító, kritikus, a helyi általános iskola névadója. Az altorjai temetőben nyugszik a fiatalon elhunyt Boér Géza (1952–1994) költő. Altorjai származású volt a pomológus, méhész és festő Csoboth Ferenc (1847–1894), valamint a neves magyar szobrász, Altorjai Vastagh György (1868–1946). Ismertebb szobrai: Árpád fejedelem, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Hadik András, Görgey Artúr, Rákóczi szegedi lovas szobra.
Könczei Zita iskolaigazgató
Karatna elbúcsúzott a sártól
Pedig régebb Sáros Karatnaként emlegették a torjaiak. Kiterjedése akkora, hogy más vidéken a község titulust is elviselhetné. Végedes-végig aszfaltszőnyegen gurulunk át Karatnán is Feltorja felé, s ezen a hosszú karatnai szakaszon éppen három hidat kellett építenie-felújítania a torjai községvezetésnek.
Helytörténeti és irodalomtörténeti adatok bizonyítják, hogy több ízben tartózkodott Torján gyerek- és fiatalkorában a későbbi író, Benedek Elek. Anyai nagybátyjának karatnai parókiájára látogatott, a lelkészi lakást emléktáblával jelölte meg a hálás utókor 2019-ben. „Ignác bácsi édesanyám testvére volt – írta később Benedek Elek Édes anyaföldem című kötetében. – Felesége a büszke, nemes Kun Gábor egyetlen leánya volt, tiszteletes asszony. Ignác bácsi eladja kisbaconi földjeit, föld helyett földet vesz Karatnán. Ide húzódik meg bánatos szívvel, de az isteni végzésben megnyugvással: van két kisleánya, még hátra lehető életét nekik szentelheti. Hallom, még csak hallom róla, hogy két esztendeig volt a marburgi, majd a berlini egyetem hallgatója, a német nyelv tökéletes tudásával és sok-sok német könyvvel jött haza éppen abban az esztendőben, amikor elhangzott Kossuth felhívása: A haza veszélyben!”
Karatna egykori katolikus temploma – Coroi Artur kutatásai szerint – 1660 táján végleg református egyházi tulajdonba került. A régi katolikus templom négyszög záródású szentélyének alapfalait megtalálták a régészek.
Hólepel borította a múlt héten a karatnai temetőt, de felkerestük Benedek Ignácz síremlékét is, ahol fejet hajtottunk. A református hívek száma már nem éri el a százat, de ide járnak istentiszteletre a karatnai templomhoz közel lakók is – tudtuk meg Beke Boróka lelkipásztortól, aki karatnai szolgálata mellett felső-háromszéki református missziós lelkipásztor.
Dr. Daragus Attila polgármester
Karatnán olykor fészket rak a jókedv is
Legtöbbször a kacaj is életre kel Karatna iskolájában, különösen az iskolai ünnepségek, rendezvények, farsangi vidám mulatságok alkalmával. Karatnainak vallotta magát mindig a Könczei família. A család jelenéről Könczei Zitától, a torjai Kicsi Antal Általánis Iskola igazgatójától érdeklődtünk.
Elmondta, hogy az évek során kitartóan gyarapodott a nemzetség családfája. 2008-ban döntöttek arról, hogy háromévente tartanak nagy találkozókat, melynek fő szervezője a Svédországban élő, esztelneki származású Köntzey Tamás gyógyszerész volt, aki ősei szülőföldjére, Esztelnekre hívta meg nemzetsége tagjait. Meglátogatták az esztelneki Szacsvay–Könczey öreg házat, melynek pincéjében készült a puskapor negyvennyolcban. Teltek, repültek az évek, és 2022 márciusára elkészült a 350 oldalra kiterjedő kötet, a Könczei nemzetség története. „Példaértékű és követendő minta mindenki számára, aki hasonló módon szeretné megőrizni ősei emlékét” – hangsúlyozta a kötetet értékelő és bemutató Cserey Zoltán történész. – Köntzey Tamás nemcsak nemzetségének állít emléket, de mindannyiunk számára az önazonosság-tudat erősítésével és továbbéltetésével, a székely magyarsághoz való feltétel nélküli ragaszkodás elmélyítésével mutat követendő irányt és példát” – mondta a kötet bemutatóján Cserey Zoltán a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomban.
Helyszűke miatt nem térhetünk ki a Könczeiek jeles elődeire, akik mellett még sokan kiemelkedtek Karatnán, többek között Karatnai Deák Gerő (sz. 1846), a szászvárosi Kuun-kollégium tanára, zenekutató, jeles hírlapíró, aki mindig viselte a karatnai előnevét, egyebek mellett szerzője volt az 1888-ban megjelent EMKE Daloskönyvnek.
Jelentősen segít Feltorja és a torjai Volál-vidék elérhetőségén a községi önkormányzat által kialakított Torjai körút, ahogyan Daragus Attila polgármester megnevezte azt a sok kilométeres aszfaltos útszakaszt, amely Középtorján ágazik le Karatna érintésével, és a feltorjai református vártemplomnál kapcsolódik be a Torján áthaladó megyei útba. Az aszfalt alatt húzódik a teljesen elkészült ivóvízhálózat, van olyan hely, ahol még be kell fejezni a 95 százalékban lefektetett szennyvízvezetéket. Hasonlóképpen kiépült az infrastruktúra Bálványosfürdőn is. A közvilágítási vonalakon 800 takarékos égő fénylik – sorolta Daragus Attila, hozzátéve: „a közművelődést itt a fiatalok egyesületei szervezik, s már túl vagyunk a farsangkergetésen”.
