A Temes megyei rendőr-főkapitányság szóvivője, Andreia Jerdea közölte: szombaton keresték meg őket, hogy ismeretlen tettesek ellopták Jecza Péter síremlékét a temesvári Hősök temetőjéből (Lippai úti temető). A keletkezett kár értéke mintegy tizenötezer euró. A rendőrség bűnvádi eljárást indított az ügyben lopás vádjával, jelenleg zajlanak a vizsgálatok az ismeretlen tettesek azonosítása és felelősségre vonása végett.

A bronz síremlék eltűnéséről az elhunyt művész felesége, Sorina Jecza számolt be közösségi oldalán, és felvételeket is közzétett, melyeken az emlékmű helye látható. A tolvajok elvágták a kompozíciót tartó vastag szegeket, és a síremléket eltávolították talapzatáról. „Meggyalázott emlékezet. Ellopott emlékezet” – írta az özvegy, aki szerint az ellopott emlékműnek arra kellett volna emlékeztetnie, hogy a 2009 márciusában elhunyt művész a derűs égbe távozott. „A vandalizmus és lopás szörnyű nyomai ma azt mutatják: mi egy szomorú világban maradtunk, amely elveszítette a mások iránti tiszteletet, emberséget” – fogalmazott. Sorina Jecza a Tion hírportálnak azt nyilatkozta, hogy a lopást a művész fia, Andrei Jecza jelentette a rendőrségen szombaton, de a temető gondnoksága szerint március elsejére virradóra történt. A temetőgondnok nem értesítette a hatóságokat.

Jecza Péter korunk egyik legfoglalkoztatottabb erdélyi magyar szobrásza volt, akinek tehetségét Európában is számon tartották – írja róla az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában gyűjtőportál.

1939. október 16-án született Sepsiszentgyörgyön. Tanulmányait a marosvásárhelyi művészeti középiskolában és a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolában folytatta. Már diákként szakmai sikereket ért el, 1960-ban köztársasági ösztöndíjat nyert. Diplomája megszerzése után a temesvári egyetem rajztanárképző karán oktatott, majd a Traian Vuia Műegyetemen volt adjunktus. 1990-től a Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karának volt a professzora, ezzel a temesvári képzőművészeti szakoktatás egyik alapító alakjává is vált, szobrásznemzedékek sorát indította el a pályán. Termékeny művész volt. Rendszeresen szerepelt romániai és nemzetközi kiállításokon, öt faszoborból álló sorozatát a Velencei Biennálén is kiállították. 1979-ben a Ravennai Nemzetközi Szobrászati Biennálén aranyéremmel tüntették ki. 2005-ben a Magyar Művészeti Akadémia kültagjává választották. A magyar kultúra nagyjait, többek között Bartók Bélát, Kőrösi Csoma Sándort, Kriza Jánost is megformálta. Stílusa a 20. századi neokonstruktivista törekvésekhez illeszkedik. Temesváron hunyt el 2009. március 24-én, halála után a bánsági város díszpolgárává választották. Posztumusz, 2010-ben avatták fel Niké II. című térplasztikáját Sepsiszentgyörgyön, az Erzsébet parkban kialakított tavacska partján.