Kulcsár-Terza József beszédében rámutatott: „az igazságszolgáltatás politikai és etnikai jellegű végleges ítéleteket hoz. (...) emberek csak azért ültek vagy ülnek rácsok mögött, mert magyarok.” Úgy vélte, „a székelyek és magyarok elleni népirtás ma is virágkorát éli, ugyanis a nemzetközi jog értelmében népirtásnak nevezendő egy adott közösségnek okozott lelki sérülés. Gúny tárgyává teszik Székelyföldet, zászlaját és himnuszát, most pedig törvényessé teszik az idegengyűlöletet. Mi a szándék? Ellenőrzés alatt tartja az igazságszolgáltatást, és most már a sportot is. Mi következik még? Lerombolja a magyar keresztény templomokat?” – vetette fel az államfőnek intézett felszólalásában. Úgy vélte, Klaus Iohannis nem ismeri a székelyek és szászok történelmét, ezért megajándékozta egy, a szász erődtemplomokat bemutató kötettel.

A képviselő ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy március 10-e a székely szabadság napja. Ennek kapcsán leszögezte, hogy Székelyföld autonómiája nem veszélyezteti Románia területi egységét és szuverenitását sem, nem mond ellent az ország alkotmányának. „Szabadságot akarunk Románia határain belül” – fogalmazott politikai nyilatkozata összegzéseként.